Itt született Boncza Berta, Ady Endre felesége. Itt élt néhány évig Ady és Csinszka. Megnyílt az Ady Endre-emlékkiállítás a csucsai Octavian Goga múzeumban.
Ady Endre-emlékkiállítást nyitottak meg a Kolozs megyei Csucsán a Boncza-kastélynak abban a melléképületében, amelyikben Ady Endre (1877-1919) feleségével, a verseiben Csinszkaként emlegetett Boncza Bertával (1894-1934) élt. A kiállítás – amelyet a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai állítottak össze – egyik társszervezője a nagyváradi Szigligeti Színház.
A Léda-szerelemből kilábaló Ady életében még egy múzsa játszott jelentős szerepet, Csinszka, akivel 1911 óta leveleztek, és aki tele romantikus álmokkal költőfeleség kívánt lenni.
A Csucsán található Boncza-kastély kertjében álló kerti lakban, a fehér házban élt 1915-1917 között Ady Endre és Boncza Berta. A domboldalon álló „fehér ház”, ahol az I. világháború idején adott otthon a költőnek. A vele azonos telken álló kastélyt a 20. század elején Boncza Miklós, Ady apósa építtette Csinszka édesanyjának a neves műépítésszel, Alpár Ignáccal — erre a sarokbástyás, földszintes építményre a mai kastély már nem is emlékeztet. Boncza Berta ugyanis az első világháború után, már Márffy Ödön festőművész feleségeként eladta a birtokot a költő egyik barátjának.
Octavian Goga (1881-1938) írópolitikus, erdélyi román költő, későbbi román miniszterelnök vásárolta meg. Ekkorra a csucsaiak széthordták a berendezést, aminek csak néhány darabját tudta visszaszerezni. Goga saját ízlése szerint neobizánci stílusban emeletesre építtette át. A csucsai kastélyt a költő Octavian Goga tárgyi emlékeivel berendezve emlékházzá, emlékmúzeummá minősítették át, majd a román állam tulajdonába került 1967-ben. Goga sírhelyére özvegye hatalmas mozaikfalat építettet.
Az épületben és a hozzá tartozó birtokon ma Octavian Goga-múzeum működik, a birtokon található még Goga emlékmúzeuma is
Ady Endre Csucsán írt első levele Boncza Bertának udvarlása idején:
Kedves, kis húgom, [Budapest, 1912. jún.]
képzelje: én július 1-én Zilahról jövet, ahol az orsz. ref. tanárgyűlés alkalmából mint véndiák fölolvastam, Csúcsára jöttem, s elfáradtan ott is pihentem egy éjszakán, hogy jún. 2-án mehessek Pestre. Pesten – őrült-szép véletlenség – Keresztszeghy Zoltán édes kis barátom húga révén értesülök, hogy Maga Pesten van, s megy haza, Csucsára. Rengeteg bajom-gondom van (főképpen a Nyugat-afférok), de nagyon tudtam örülni az én kis ismeretlenül is olyan ismerős húgocskám közelvalóságának. Csucsán biztosan kénytelen lesz, de tegye is: olvasson sokat, tanuljon, de pihenjen is. Remélem, hogy nem titok, nem lehet az, hogy Magának van egy fogadott bátyja, akinek jólesik írogatni néha egy szennyes környezetből az ő ismeretlen, fehér húgocskájához. És ha netalán, véletlenül a nyáron látom magát?
Üdvözli szeretettel a Maga hű bátyja Ady Endre
Ady-emlékkiállítás Csucsán
Ady és Goga kapcsolata egy kicsit a román-magyar viszonyhoz is hasonlít. Abban egymást váltották a fellobbanó barátság és a kemény szembenállás szakaszai, most viszont közös az emlékhely – mondta az emlékkiállítás megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
„Azt kívánom az erdélyi magyaroknak, erősítse magyarságukat ez a hely. Legyen az az üzenete, hogy itt voltunk, itt vagyunk és itt leszünk” – jelentette ki a miniszter. Azt a vágyát is megemlítette, hogy a csucsai múzeum és az Ady Endre-emlékkiállítás legyen fontos állomás a Budapest és Kolozsvár közötti úton, „a magyarországi és az erdélyi magyarok zarándokútjának fővonalán”.
Balog Zoltán megemlítette, ha Arany János, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor és Ady Endre az első világháború után születtek volna, nem lettek volna magyar állampolgárok. „Kettős örömnek” nevezte, hogy 2010 óta ez másképpen van. Úgy ítélte meg, hogy a csucsai Ady-emlékhelynek növeli a jelentőségét, hogy Magyarország határain kívül esik. „Ez a ház nemcsak abba nyújt betekintést, ami volt, hanem abba is, ami van” – jelentette ki a miniszter.
Aurel But, az Octavian Goga múzeum igazgatója köszönetet mondott az Ady-kiállításért, amelyet a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett Csucsán. Hozzátette, a múzeum eddigi Ady-kiállítása kevéssé szólt a költőóriásról, az inkább etnográfiai jellegű volt. A következő feladat, hogy a csucsai múzeumot illesszék az utazási irodák útvonalába, az iskolai kirándulások célállomásai közé – mondta Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja.
Csorba Csilla, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója megemlítette, ha Érmindszenten, Ady Endre szülőfalujában is hasonló kiállítást rendezhetnek, elmondhatják, hogy fontos lépést tettek az emlékállítás útján.
Gazda Árpád
