Élete utolsó éveiben Csinszka szívesen rajzolgatott…
Boncza Bertát, azaz Csinszkát életének alig több mint negyvenéves korában váratlanul halt meg. Passuth László visszaemlékezése szerint Ady özvegye és Márffy felesége betekintést engedett egy titkába.
„Csinszkának barátnői is voltak – író-, művészfeleségek, akkori szépasszonyok. Márffy Ödön fogadott, amikor a Szamóca utcai házba jöttem, a két, hatalmas, fehér komondortól kísérve, s a kedves örök Vojnica kísért a fogadószobába. A művész mondta: menj fel az emeletre, Csinszka majd mutat valamit neked, dicsérd meg. A komódon úgy 30 centiméteres magasságban pasztell nőportrék álltak, rajzpapírból kivágva, Csinszka grafikusművészetének különös remekművei, barátnői nagy nyári toalettekben, kalappal, nyári pompában. Csinszka engedte megszemlélni, majd egy mosollyal – felemelte a rajz felső rétegét, s az alsóbban ott álltak ugyanezek a hölgyek – a legkegyetlenebb aktban, amit valaha láttam. Ha ők maguk, az érdekelt jó barátnők is megszemlélhették volna, talán – megölik.”
Forrás: Vallomás a csodáról Csinszka naplója, Athenaeum Kiadó
