„Hiszen nem ok nélkül volt az, hogy száz levél közül csak a Magáé érintett úgy, mint elevenség, élet, melegség és őszinteség.” Ady Endre akarta az ő Csinszkáját, hosszas levelezést folytatott vele, és úriembert faragott magából – az udvarlás ideje alatt.
Komolyra fordultak az egymás iránt érzett érzelmek Ady Endre és Boncza Berta között, a költő (előbb barátainak és írótársainak tanácsát kikérve) csucsai látogatást tervezett 1914. június 7-ére.
Érmindszentről indult Nagyvárad érintésével. Igen fáradt lehetett, és poros az utazástól. A megérkezés előtti nap megszállt a csucsai vasútállomással szembeni fogadóban, és csak másnap, vasárnap reggel kipihenve, gondosan megborotválkozva, elegánsan felöltözve ment föl a kastélyba. Most is szívesen fogadták.
Boncza Berta, Csinszka erre így emlékezett:
Még áprilisban „kisütünk egy féléve közénk bolygatott atyafiságot a vidéken s megbeszéljük – hogy pünkösd-kor – megint Csucsán átutazik – Kalota-Szentkirályra. Június 5. (valójában június 7-én reggel) Ady – föl is keres – s június 7-én a megbeszélt kocsi-kirándulást Nagymamáékkal végre is hajtjuk. A rokonlátogatás következménye A Kalota partján című vers.”
A látogatásból lánykérés lett.
Ady Endre: A Kalota partján
(részlet)
„S reám nyilaz a nyugtalanság:
Leány-szemek, Sorsom szemei,
Szemek, melyekben rózsás, húsz éves,
Vidám kamasznak látom magam,
Szebb szemek minden volt szemeknél
S bennük végkép megpecsételtetett
Az én örök-bús ifjuságom:
Vonzódás, drága űzetés
Csapongás a végső csapásig”
(1914)
Felhasznált irodalom: Ady levelezése, OSZK
