115 éve, 1901. február 17-én játszották le az első magyar labdarúgó bajnoki mérkőzést Budapesten.
Az 1901. január 19-én megalakult Magyar Labdarúgók Szövetségének első ténykedése a labdarúgó-bajnokság kiírása volt. A bajnokságot naptári év szerint, tavaszi-őszi rendszerben bonyolították le. A bajnoki kiírás szerint az utolsó két helyezett csapatnak a II. osztály első két helyezettjével osztályozó mérkőzést kellett játszania. A testület február 4-i ülésén a bajnokságra jelentkező csapatokat az addig elért hazai barátságos és nemzetközi mérkőzéseinek eredményei alapján sorolta be.
A bajnokságban öt fővárosi csapat vett részt, mert akkor még megoldhatatlan volt a vidéki csapatok bekapcsolódása. Az első osztályba a Budapesti Sport Club (BSC), a Budapesti Torna Club (BTC), a Ferencvárosi Torna Club (FTC), a Műegyetemi Football Club (MFC) és a Magyar Úszó Egylet (MÚE) került, a másodosztályba pedig nyolc csapat. Az országos bajnokságot a fővárosi I. osztályú bajnokok Budapest-bajnoki címük elnyerésével együtt szerezték meg.
Az első magyar bajnoki mérkőzésére 1901. február 17-én került sor. A meccs nagy hidegben, három órakor kezdődött a csömöri úti Millenáris Sportpályán. Rövid ideig a BSC rohamozott, de ezt a szerepet a BTC hamar átvette, és mintegy félórai játék után Ray Ferenc (ő volt az első cselező csatár) berúgta az első félidő egyetlen és a bajnokság első gólját. A második félidőben pedig megszületett az első mesterhármas, amelynek szerzője Róka János volt. Végül a piros-fehér mezben játszó BTC 4–0 arányban múlta felül a zöld-feketében pályára lépő BSC-t.
A pontvadászatot 100 százalékos teljesítménnyel a BTC csapata nyerte meg. (A 4. forduló után az MFC visszalépett, ezért minden ellenfele játék nélkül megkapta a 2 pontot.) A bajnokcsapat tagjai érmet nem kaptak, egy vállalkozónak köszönhetően azonban a 11 legtöbbet szerepelt játékos egy-egy sapkát vehetett át. Az első gólkirály a bajnokcsapat játékosa, Manno Miltiades nyolc mérkőzésen szerzett 17 találatával, az év legjobb játékosa pedig Ray Ferenc lett.
A bajnokság tizenhat lejátszott meccséből tizenkettőt a csömöri úti Millenáris Sportpályán rendeztek. Akkoriban lehetőség volt arra, hogy egy játékos több klubnak is tagja legyen, ha azok nem azonos osztályban játszottak. Megtehették, hogy délelőtt a II. osztályban, délután pedig az I. osztályban játszanak. A mérkőzéseket bármilyen méretű pályán le lehetett játszani, a kapunak nem volt hálója. Akkoriban a játékosokat nem igazolták, hanem csak egyszerűen bejelentették az egyesületek. A találkozók időpontját nem sorsolták, hanem az ellenfelek megállapodtak az időpontban. A büntetések között 5 és 10 perces kiállításra is lehetőség volt.
