Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni.
A csíksomlyói búcsút a pünkösdvasárnap előtti szombaton tartják. A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét (protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését), egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját. A csíksomlyói búcsú pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye. Különvonatok – a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors – is indulnak a csíksomlyói búcsúra.
Az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségének eredete 1567-re nyúlik vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta unitárius vallásra téríteni. Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották. A katolikus székelyek azonban a közeli Nagyerdőn vívott csatában legyőzték a térítő szándékkal érkező fejedelem seregeit. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem létezik hiteles történelmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a csata valóban megtörtént volna.
A 17. századi tatár-török támadások súlyos csapást hoztak a térségre. A csíksomlyói templomot és kolostort felgyújtották, de a Mária szobrot sem elvinni, sem elégetni nem tudták. A monda szerint a szobor olyan súlyossá vált, amikor a török vezér el akarta vitetni, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták elhúzni. A török vezér ezt látva kardjával megsebezte a szobor nyakát és arcát, amelynek nyomai ma is látszódnak.
A templomot 1664-ben újjáépítették. A 19. században pedig barokk templom épült omladozó elődje helyére.
Nemzeti kegyhellyé Csíksomlyó csak a trianoni trauma után vált. Elég ellentmondásos módon a magyar nemzeti búcsújáróhely Románia közepén alakult ki… – olvashatjuk a Csíksomlyói búcsú oldalán.
Az idén ötszáz éves csíksomlyói Mária-szobor a világon ismert legnagyobb kegyszobor. A reneszánsz stílusú, hársfából készült alkotás magassága 2,27 méter, alkotója ismeretlen. A szobor a napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból álló koszorú, bal karján a kis Jézus. Mária királyi jegyeket is visel: fején korona, jobb kezében jogar. A szobrot 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az egyház „Csodatevő, segítő szent Szűznek” nevezte el.
Zarándokok Csíksomlyóra
A Csíksomlyó Expressz éjfélkor indult Szombathelyről, majd Budapesten, a Keleti pályaudvaron csatlakozott hozzá hajnalban a Székely Gyors. A két vonat Budapestről egy tizenhat kocsiból álló, csaknem fél kilométer hosszú szerelvényként indult Erdélybe. Az 1100 zarándokot szállító vonat mozdonyát idén II. Rákóczi Ferenc tiszteletére díszítették fel halálának 280. évfordulója alkalmából. A mozdonyon az erdélyi fejedelem arcképe és jelmondata, „Istennel a hazáért és a szabadságért” látható.
A Kárpáteurópa Utazási Iroda által szervezett négynapos program legfontosabb eseménye a csíksomlyói Mária-ünnep, a pünkösdi búcsú, valamint a zarándoklat Gyimesbe, a történelmi Magyarország ezeréves határához.
A másik, Boldogasszony zarándokvonat csütörtök reggel indult Erdélybe.
