Mindössze 34 évet élt az 50 éve elhunyt Jurij Gagarin. Útja a világűrben mindenképpen új korszakot nyitott az emberiség történelmében, emlékére április 12. 1962 óta az űrhajózás napja.
„Az ember űrrepülése súlyos csapást mért a papokra. Abban a levéláradatban, amely hozzám érkezett, elégtétellel olvastam sok levélíró vallomását arról, hogy a tudomány eredményeinek hatására megtagadták régi hiedelmeiket, meggyőződésükké vált, hogy Isten nincs, s hogy minden, amit nevében hirdetnek, kitalálás és ostobaság csupán.”
Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, a világ első űrhajósa 50 éve, 1968. március 27-én halt meg. Jurij Alekszejevics Gagarin 1934. március 9-én született a Szmolenszk melletti Klusino faluban, parasztcsaládban. Az ipari technikum után a munkásfiatalok repülőklubjában szeretett bele a repülésbe. 1957-ben első osztályú minősítéssel avatták pilótává, két évvel később jelentkezett az űrkutatási programba, s háromezer vetélytárs közül választották ki.
A Szovjetunió Hőse
1961. április 12-én Gagarin a Vosztok-1 típusú egyszemélyes űrhajóval moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor startolt Bajkonurból, s egy óra negyvennyolc perc alatt megkerülte a Földet. A legenda szerint az űrhajózási állami bizottság a rajt napjának reggelén German Tyitovot jelölte ki űrhajósnak, de Nyikita Hruscsov, az SZKP főtitkára bekérette a jelöltek tablóját és a fotogénebb Gagarint választotta.
Az út során Gagarin jól érezte magát, ceruzával jegyzetelt a fedélzeti naplóba, illetve benyomásait magnetofonra mondta.
Útja után Gagarint ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet. Beutazta az egész világot, 1961-ben Magyarországon is járt. Mindenhol a legfelsőbb állami vezetők fogadták, kitüntetéseket kapott. Nevét a Hold túlsó oldalán lévő kráter is őrzi, és ásványt is neveztek el róla. Gagarint minden „veszélyes” tevékenységtől, még az autóvezetéstől is eltiltottak, és egyedül sehová sem mehetett. Előbb a szovjet űrhajósok egységének parancsnoka, majd a később róla elnevezett kiképzőközpont parancsnok-helyettese lett, s tagja volt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának is.
1968 februárjában repülőmérnöki diplomát szerzett, s ismét repülhetett vadászgépen. Március 27-én rossz időjárási viszonyok közepette szállt fel először egy tapasztalt pilóta társaságában. A MiG-15-ös vadászgéppel végrehajtott gyakorlórepülés közben azonban gépük lezuhant. A roncsokat a vlagyimiri terület egyik falujának, Novoszjolovónak a határában találták meg.
Gagarin halálával kapcsolatban a legkülönfélébb pletykák keltek szárnyra: egyesek szerint depresszióba esett, inni kezdett és ittasan, engedély nélkül szállt fel, mások szerint űrkísérlet vagy közúti baleset áldozata lett, felrobbantották, lelőtték, öngyilkos lett, túlélte a balesetet, de plasztikai műtétet hajtottak rajta végre és zárt intézetbe csukták. A hivatalos jelentés szerint a gép egy másik repülőgép okozta turbulencia miatt dugóhúzóba került, s bár ebből sikerült kijutnia, a becsapódást nem lehetett elkerülni.
2013-ban, több mint 40 évnyi titkolózás után kerültek nyilvánosságra Jurij Gagarin halálának igazi okai. A neves orosz asztronauta, Alekszej Leonov törte meg a csendet a tragikus nap eseményeivel kapcsolatban. Leonov emlékei szernt az időjárás annyira rossz volt, az erős szél, a hó és az eső szinte lehetetlenné tette, hogy gyakorlatokat végezzenek. Azonban semmilyen hivatalos parancs nem érkezett, hogy töröljék Gagarin küldetését. A légköri körülmények és a másik repülőgép által keltett lökéshullám miatt teljesen kezelhetetlenné vált az asztronauta gépe. A másik, repülőgépet rosszul kezelő pilóta nevét, aki Gagarin haláláért is felelős máig nem hozták nyilvánosságra.
A hivatalos jelentés szerint a gép egy másik repülőgép okozta turbulencia miatt dugóhúzóba került, s bár ebből sikerült kijutnia, a becsapódást nem lehetett elkerülni. Gagarin mindössze 34 évet élt. Útja a világűrben mindenképpen új korszakot nyitott az emberiség történelmében, emlékére április 12. 1962 óta az űrhajózás napja.
