A Szovjetunióban 55 éve, 1961. április 12-én bocsátották Föld körüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülőőrnaggyal, ez az űrhajózás világnapja.
Gagarin a Szmolenszk melletti Klusino faluban, egy parasztcsaládban született 1934. március 9-én. Az ipari technikum után a munkásfiatalok repülőklubjában szeretett bele a repülésbe. 1957-ben első osztályú minősítéssel avatták pilótává, két évvel később jelentkezett az űrkutatási programba, s háromezer vetélytárs közül választották ki.
A két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok versengése az 1950-es évektől a világűrre is kiterjedt. A versenyfutásban kezdetben a szovjetek bizonyultak eredményesebbnek: 1957. október 4-én ők lőtték fel az első műholdat, majd elsőként ők juttattak élőlényt, Lajka kutyát a kozmoszba. Mindez sokkolta a presztízsveszteséget is elszenvedő Amerikát. A vetélytársukat rendre leköröző szovjetek a következő szakaszt is megnyerték, az első ember a világűrben szovjet állampolgár volt.
1961. április 12-én Gagarin a Vosztok-1 típusú egyszemélyes űrhajó ágyúgolyó alakú kabinjában moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor startolt Bajkonurból. Óránként 28 ezer kilométeres sebességgel, 181 és 327 kilométer közötti magasságban megkerülte a Földet, majd 9 óra előtt 5 perccel Szaratov közelében ejtőernyővel épségben landolt. A repülés 108 percig tartott, eközben egyszer megkerülte a Földet. A legenda szerint az űrhajózási állami bizottság a rajt napjának reggelén German Tyitovot jelölte ki űrhajósnak, de Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára bekérette a jelöltek tablóját, és a fotogénebb Gagarint választotta. Az út során Gagarin jól érezte magát, ceruzával jegyzetelt a fedélzeti naplóba, illetve magnetofonra mondta benyomásait.
A szovjet propaganda fölösleges titkolózásának következményeként még ma is akadnak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán repült-e Gagarin, és elsőként repült-e, vagy csak elsőként érkezett olyan állapotban vissza, hogy fogadni lehetett a Vörös téren. Akár így volt, akár nem, a közvélemény szemében ő az első ember a világűrben.
Útja után ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet. Beutazta az egész világot, 1961-ben Magyarországon is járt, számtalan kitüntetésben részesült, még ásványt és a Holdon krátert is neveztek el róla. A repüléstől viszont testi épsége érdekében eltiltották, a szovjet űrhajósok egységének parancsnoka, majd a később róla elnevezett kiképzőközpont parancsnokhelyettese lett. 1968-tól repülhetett ismét vadászgéppel, s máig vitatott körülmények között zuhant le gépével 1968. március 27-én. A mindössze harmincnégy évet élt Gagarin útja a világűrben új korszakot nyitott az emberiség történelmében, emlékére 1962 óta április 12. az űrhajózás napja.
