Jurij Gagarin mindössze 34 évet élt, halálát kérdések veszik körül. Útja a világűrben mindenképpen új korszakot nyitott az emberiség történelmében.
Nemcsak a Szovjetunióban, az egész világon őt rajongták, óriási lelkesedéssel köszöntötték Jurij Gagarint és 1961-es űrrepülését. A fiatal pilóta körbeutazta az egész Földet, mindenki látni akarta, és ő valósággal „fürdött” a dicsőségben. Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, a világ első űrhajósa 45 éve, 1968. március 27-én halt meg.
Ember az űrben
Gagarin 1934. március 9-én született a Szmolenszk melletti Klusino faluban, parasztcsaládban. Az ipari technikum után a munkásfiatalok repülőklubjában szeretett bele a repülésbe. 1957-ben első osztályú minősítéssel avatták pilótává, két évvel később jelentkezett az űrkutatási programba, s háromezer vetélytárs közül választották ki.
Szovjetúnió és Egyesült Államok óriási erőforrásokat összpontosított a Vosztok-, illetve a Mercury-program megvalósítása érdekében, hogy elsőként juttassanak embert a világűrbe. A versenyfutást ezúttal is a Szovjetunió nyerte, 1961. április 12-én Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt először az űrben, moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor startolt Bajkonurból, s egy óra negyvennyolc perc alatt megkerülte a Földet. A legenda szerint az űrhajózási állami bizottság a rajt napjának reggelén German Tyitovot jelölte ki űrhajósnak, de Nyikita Hruscsov, az SZKP főtitkár bekérette a jelöltek tablóját és a fotogénebb Gagarint választotta. Majd a Vosztok-2 fedélzetén German Tyitov már 25 órát és 18 percet töltött a kozmoszban. Az első amerikai, Alan Shepard néhány héttel Gagarin után hajtott végre űrugrást, az amerikaiak 1962 elején „egyenlítettek”: februárban John Glenn, májusban Scott Carpenter is háromszor kerülte meg űrhajójával a Földet.
Az út során Gagarin jól érezte magát, ceruzával jegyzetelt a fedélzeti naplóba, illetve benyomásait magnetofonra mondta. Útja után Gagarint ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet.
Beutazta az egész világot, 1961-ben Magyarországon is járt. Mindenhol a legfelsőbb állami vezetők fogadták, kitüntetéseket kapott. Nevét a Hold túlsó oldalán lévő kráter is őrzi, és ásványt is neveztek el róla. Gagarint minden „veszélyes” tevékenységtől, még az autóvezetéstől is eltiltottak, és egyedül sehová sem mehetett. Előbb a szovjet űrhajósok egységének parancsnoka, majd a később róla elnevezett kiképzőközpont parancsnok-helyettese lett, s tagja volt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának is.
Kételyek és kérdések Gagarin haláláról
A fiatalember makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy folytassa a repülést, amivel gondot okozhatott a szovjet hatalomnak, hiszen Gagarinra, a nemzeti hősre sértetlenül volt szükség. 1968 februárjában repülőmérnöki diplomát szerzett, s ismét repülhetett vadászgépen. Március 27-én rossz időjárási viszonyok közepette szállt fel először egy tapasztalt pilóta társaságában. Gagarin jelentette, hogy befejezik a feladatot, megkapták az engedélyt a visszatéréshez. Ezután a kapcsolat a repülővel megszakadt. A MiG-15-ös vadászgéppel végrehajtott gyakorlórepülés vége felé járva zuhant le a gépük. A roncsokat a vlagyimiri terület egyik falujának, Novoszjolovónak a határában találták meg.
A tragédia okairól rengeteg találgatás jelent meg, és a kivizsgálást végző állami bizottság jelentését titkosították. Az biztos, hogy a pilóták egészségesek voltak, és alkoholt nem fogyasztottak. És persze Gagarin halálával kapcsolatban nemcsak hivatalosan találgattak, a legkülönfélébb pletykák keltek szárnyra: egyesek szerint depresszióba esett, inni kezdett és ittasan, engedély nélkül szállt fel, mások szerint űrkísérlet vagy közúti baleset áldozata lett, felrobbantották, lelőtték, öngyilkos lett, túlélte a balesetet, de plasztikai műtétet hajtottak rajta végre és zárt intézetbe csukták. A hivatalos jelentés szerint a gép egy másik repülőgép okozta turbulencia miatt dugóhúzóba került, s bár ebből sikerült kijutnia, a becsapódást nem lehetett elkerülni.
A KGB vizsgálati jelentése, amelyet csak 2003-ban tettek közzé, igyekezett eloszlatni minden összeesküvés-elméletet. Eszerint Gagarin és társa, Vlagyimir Szerjogin nem megfelelő időjárás-jelentést kapott a bázison, és a gépen hagyták a külső, tartalék üzemanyagtartályokat, holott a végrehajtandó feladathoz tiszta időre lett volna szükség, és a gépről le kellett volna szerelni a tartályokat. A kommunista párt központi bizottságának 1968-as, idén közzétett jelentése szerint madárral vagy meteorológiai léggömbbel történt ütközés okozta a bajt.
Alekszej Leonov űrhajós is – aki a szerencsétlenség időpontjában a közelben egy helikopteren a levegőben volt – azt írta 2004-ben megjelent könyvében, hogy két dörrenést hallott. Az egyiket egy SZU-15-ös gépnek tulajdonította, amely a rossz időjárási viszonyok miatt a szokásosnál alacsonyabban repült, ezért alig 10-20 méterrel Gagarin gépe felett szállt el, és éppen akkor lépte át a hangsebesség határát: a keletkező légörvények küldhették zuhanórepülésbe a MiG-et. Leonov az egyik dörrenést a hangsebesség-határ átlépésével, a másikat a MiG becsapódásával magyarázta.
Gagarin mindössze 34 évet élt. Útja a világűrben mindenképpen új korszakot nyitott az emberiség történelmében, emlékére április 12. 1962 óta az űrhajózás napja.
