2017. október 20.  Péntek
Közepesen felhős 18 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. október 20.  Péntek   Vendel
Közepesen felhős 18 °C Közepesen felhős

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Kéthly Anna, a szociáldemokrata című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Kéthly Anna, a szociáldemokrata

Szerző: / 2014. november 16. vasárnap / Aktuális, Háttér   

Kéthly Anna (Fotó: MEK/OSZK)Meggyőző fellépésével tekintélyt és befolyást vívott ki magának, róla terjedt el a mondás, mely szerint “Egyetlen férfi van a parlamentben – az is nő.” Kéthly Anna szociáldemokrata politikus 125 éve született.

Kéthly Anna 1889. november 16-án született. Kilencgyermekes budapesti szociáldemokrata munkáscsaládból származott, munka mellett szerzett gyors- és gépírói, majd könyvelői képesítést, és kezdett németül és angolul tanulni.

1917-től a Magyarországi Magántisztviselők Országos Szövetsége női tagozatának titkára volt, és belépett a szociáldemokrata pártba. Az 1918-as őszirózsás forradalmat üdvözölte, de a Tanácsköztársaságot elutasította. 1919 októberében bekerült az MSZDP Központi Nőszervező Bizottságába, 1920-tól a Nőmunkás című lap munkatársa, 1926-tól a folyóirat 1938. évi betiltásáig annak felelős szerkesztője és kiadója volt. Rendszeresen publikált a Népszavában. 1922-től 1948-ig a pártvezetőség tagja és országgyűlési képviselő volt.

Kéthly Anna, BBC (Fotó: MEK/OSZK)Meggyőző fellépésével tekintélyt és befolyást vívott ki magának, róla terjedt el a mondás, mely szerint “Egyetlen férfi van a parlamentben – az is nő.” A Tisztelt Házban 1944-ig csaknem ezer alkalommal szólalt fel, még a szociáldemokratákkal szemben álló képviselők tiszteletét is kivívta.

Az 1930-as évek második felétől fellépett a német orientáció, a szélsőjobboldali törekvések, a zsidótörvények ellen. A második világháború idején elutasította a kommunisták népfrontpolitikáját, az MSZDP és a polgári ellenzék összefogásának szükségességét vallotta. Az ország német megszállása után illegalitásba vonult, a nyilas hatalomátvétel után egy Nógrád megyei faluban bujkált.

1945 februárjától a közvetlen pártvezetés tagja, a Világosság című lap felelős szerkesztője lett, 1945 novembere és 1947 júliusa között a Nemzetgyűlés, 1947 szeptembere és 1948 februárja között az Országgyűlés alelnöke volt. Az SZDP egyik legnagyobb tekintélyű vezetőjeként a pártegység megőrzése érdekében centrumpolitikát folytatott, célja a politikai szabadság, a többpárti parlamenti demokrácia és pártja önálló arculatának megőrzése volt.

Kéthly 1947. június 24-i nemzetgyûlési beszédét a békeszerzôdés ratifikálásáról: “A magyar köztársaság fizet ebben a békeszerzôdésben azért, amit elôdei csináltak. A magyar dolgozó nép harmadszor fizet most ezért a háborúért […] De amikor ezt a békeszerzôdést becikkelyezzük, ennek a békeszerzôdésnek szövegét tudomásul vesszük, akkor egyúttal azt is megmondjuk, hogy ezzel a békeszerzôdéssel nemcsak a megbántott és megsértett országokat fizetjük ki, de kifizetjük saját uralkodó osztályunkat is. Kifizetjük ôket. Nincs többé egymással számadásunk és ki kell lépniök az ország életébôl.”*

Mivel ellenezte a két munkáspárt egyesülését, 1948. február 18-án puccsszerűen kizárták a pártvezetőségből, március 7-én a pártból is. Ettől kezdve visszavonultan élt, majd 1950. június 9-én koholt vádak alapján letartóztatták. Hosszú, ítélet nélküli fogva tartás után, zárt tárgyaláson a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés és kémkedés vádjával 1954. január 20-án életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Az év november 19-én – a nemzetközi tiltakozás, főleg a brit Munkáspárt nyomására – egyéni kegyelemmel szabadult, de rendőri felügyelet alatt maradt.

Az 1956-os forradalom idején az újjászervezett szociáldemokrata párt elnökévé választották. November 1-jén a Szocialista Internacionálé bécsi ülésére utazott, másnap – távollétében – a Nagy Imre-kormány államminiszterévé nevezték ki. Őszintén tiszteli Mindszenty József hercegprímást, akiről így írt: “Mindenki bámulta, hogy [Mindszenty] magas kora és a mögötte álló.” A november 4-i szovjet intervenció miatt hazafelé csak Sopronig jutott, és miután visszatérése kétszer is meghiúsult, emigrációba kényszerült.

Belgiumban telepedett le, ahol a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének Szolidaritási Alapjától kapott segélyekből szerényen élt. 1958-tól az MSZDP emigráns szervezetének elnöke volt. 
 

Sokat tett 1956 szellemének ébren tartásáért, az emigránsok befogadásáért. Részt vett az ENSZ magyar bizottsága jelentésének elkészítésében, amely kiállt a forradalom ügye mellett. Utazásai során mindenhol fellépett Magyarország szabadságának visszaszerzéséért, a kommunista elnyomás ellen.1957-1963 között szerkesztette a Londonban kiadott Népszavát, 1970-től 1973-ig a Szociáldemokrata Szemle alapító szerkesztője volt. 1973-ban vezetésével dolgozták ki a Szociáldemokrata Alternatívát, az emigráns szociáldemokrata párt új programját.

Utolsó éveiben hazavágyott, de hiába. 1976. szeptember 7-én hunyt el a belgiumi Blankenbergében. Hamvait 1990 októberében hazahozták, és november 3-án a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra. Teljes körű rehabilitációjára csak 1994. július 7-én került sor; a Legfelsőbb Bíróság ekkor nyilvánította semmisnek az 1962-ben ellene hozott ítéletet, egykori Pozsonyi úti lakóháza falán emléktáblát helyeztek el. Életéről szól Mészáros Márta Utolsó jelentés Annáról című filmje (2009), amelyben a múlt század legtekintélyesebb magyar női politikusát Eszenyi Enikő alakította.

Kéthly Anna, Nagy Imréné Égető Mária, Nagy Imre, Kéthly Anna, Szeder Ferenc, 1947 MTI Fotó)

Felhasznált irodalom:

* Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna válogatott írásai és beszédei, 1990.

Címkék:

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek