Krasznahorkai, Kulcsár, Sajdik, Grétsy, Miklósa, Palkovits, Török, Riskó, Kósa és Bodrogi Gyula vehette át a Prima Primissima Díjat a Művészetek Palotájában. A díj alapításának 10. évfordulója alkalmából Jubileumi Prima Primissima Díjat vehetett át több művész is.
A magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői vehették át a 10. alkalommal odaítélt Prima Primissima Díjakat, valamint a Jubileumi Prima Primissima Díjakat péntek este a Művészetek Palotájában.
A Prima Primissima Díj tíz kategóriájának díjazottjai: Krasznahorkai László író; Kulcsár Győző párbajtőröző; Sajdik Ferenc karikaturista; Miklósa Erika operaénekes; Török Péter tájépítész; Palkovits Miklós agykutató; Grétsy László nyelvész; Riskó Géza, a közmédia sportfőszerkesztője; Kósa Ferenc filmrendező és a Bihari János Táncegyüttes. Közönségdíjat vehetett át Bodrogi Gyula, a nemzet színésze.
A díj alapításának 10. évfordulója alkalmából Jubileumi Prima Primissima Díjat vehetett át Jordán Tamás színművész, rendező, színházigazgató, Bálint András színművész, színházigazgató, Jancsó Miklós filmrendező, Szörényi Levente zeneszerző, előadóművész és Zoboki Gábor építész.
„Mindig nagyra becsültem azokat az embereket, akik magánvagyonukból támogatják a kultúrát, a tudományt, a sportot vagy azok képviselőit. Ezen emberek közé sorolom Demján Sándor urat, aki tíz évvel ezelőtt megalapította a Prima Primissima Díjakat” – méltatta az elismerést létrehozó nagyvállalkozót a díjátadón Törőcsik Mari, a nemzet színésze, aki öt évvel ezelőtt kapott Jubileumi Prima Primissima Díjat.
A magyar irodalom kategóriában Krasznahorkai László írónak adták át a díjat. 1954-ben született, 1985-ben látott napvilágot első műve, a Sátántangó. További fontosabb regényei: Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, Az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó és a Seiobo járt odalent.
Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, s a regényeiből készült filmek is bejárták a világot. Egyike a legelismertebb magyar íróknak külföldön is. Munkásságát Németországban a Brücke Berlin-díjjal ismerték el. Az Amerikai Egyesült Államokban is óriási sikerrel szerepel. Itthon számos egyéb elismerés mellett Kossuth-díjjal tüntették ki.
A sport kategóriában Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőnek. A Dózsa, a Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club, a Vasas és az Orvosegyetemi SC színeiben szerepelt tőr- és párbajtőrözőként. Minden idők egyik legeredményesebb párbajtőrvívója. Négyszeres olimpiai bajnok. A vívó-világbajnokságokon 9 érmet – köztük 3 aranyérmet – nyert. 1980 és 1981 között a Magyar Vívószövetség főtitkára, 1981 és 1986 és 2005 és 2012 között a válogatott szövetségi kapitánya volt. Olaszországban a Pro Vercelli és az olasz válogatott vívóedzője volt. Nagy Tímea, Kulcsár Krisztián, Boczkó Gábor mestere. A Nemzet Sportolója. A MOB Olimpiai Érdemérem, NOB Érdemrend birtokosa.
A magyar népművészet és közművelődés kategóriában pedig a Bihari János Táncegyüttesnek ítélték oda a díjat. Az együttest 1954-ben alapította Novák Ferenc, a magyar néptáncművészet kiemelkedő egyénisége. Kétszáz tagú művészeti iskolájával a társulat mesterük, majd későbbi vezetőik Foltin Jolán és Neuwirth Annamária elképzeléseit megvalósítva a kezdetektől a néphagyományok tiszteletére, a néptánckincs korszerű, színpadi megjelenítésére neveli táncosait. Számos külföldi és hazai fesztivál díjazottjaiként valamennyien hisznek a folyamatos, magas színvonalú művészeti munkában, a mindenkori közösség megtartó erejében.
A képzőművészet kategória nyertese Sajdik Ferenc karikaturista. A rádióújság rajzolótördelőjeként kezdte pályafutását, ahol tíz évet töltött. Majd 25 éven át a Ludas Matyi karikaturistájaként lett ismert. Több száz könyvillusztrációja jelent meg, többek között Arany János és Petőfi Sándor vidám költeményeihez készített rajzokat. Rajzfilmes munkái – köztük a Pom-Pom meséi, a Nagy Ho-Ho-Horgász, Gombóc Artúr, a tévétorna, és a Bontott csirke reklámfilm – hatalmas sikert arattak. Az utóbbi években kezdett táblaképeket festeni, melyből állandó kiállítás látható Vácon. Munkácsy-díjas, érdemes művész, Budapest Díszpolgára.
A zeneművészet kategóriáé pedig Miklósa Erika operaénekes lett. A művésznő 19 évesen – minden idők legfiatalabbjaként – lett a Magyar Állami Operaház magánénekese. Nemzetközi karrierje 20 éve Mannheimban az Éj királynője szerepével kezdődött, azóta fellépett a világ összes jelentős operaházában, a milánói Scala-tól a londoni Covent Gardenig, a Berlini Staatsopertől a New York-i Metropolitanig. Énekelt Placido Domingóval, Jose Carreras-szal. Művészi pályája mellett számos sporttal és tudatos életmóddal foglalkozó civil szervezet vezetője, aktivistája. Az Önkéntességi Nagyköveti cím birtokosa, nemzetközi Fair Play-díjas. Kossuth-díjas művész.
A Prima Primissima Díjat építészet és építőművészet kategóriában Török Péter tájépítész. Pályáját a VÁTI műemléki irodájában kezdte, 1997 óta önálló tervezőirodáját vezeti. 1987 óta oktat környezetépítészetet a Műegyetem Lakóépület-tervezési tanszékén.
Utcák, terek, történeti városrészek és parkok tervezésével, szobrok környezetalakításával foglalkozik. Főbb munkái: a Nemzeti Színház parkja, a sárospataki várkert, Szeged belvárosa, a csákvári Esterházy, a hajósi érseki kastély kertjeinek újjáélesztése, a budapesti Szent István Bazilika környezete, a Holocaust Múzeum kertje. Dolgozott Pannonhalmán, Gödöllőn. Munkásságát Europa Nostra és Ybl Miklós-díjjal is elismerték.
A tudomány kategóriában Palkovits Miklós akadémikus, agykutató vehette át. 1958 óta a Semmelweis Egyetem tudományos kutatója, 1980-tól kutató professzor, 1992-től vezeti a Semmelweis Egyetem Neuromorfológiai Kutatócsoportját és a Humán Agyminta Bankot. Számos agypályát irt le, munkatársaival megalapozta a neuroanatómia új ágát, a kémiai neuroanatómiát. Agyi mikrodisszekciós technikát vezetett be, melyet róla neveztek el. 8 könyv, 58 könyvfejezet, több mint 700 nemzetközi tudományos közlemény fűződik nevéhez, jelenleg Magyarország legtöbbet idézett kutatója. Tanítványai közül tizenketten lettek professzorok. Széchenyi-díjas. 1978-ban és 1997-ben Nobel-díjra jelölték.
Oktatás és köznevelés kategóriában Grétsy László nyelvészt. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, majd osztályvezetője, valamint az ELTE TFK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője volt. Főbb munkái közül néhány: A szóhasadás, Anyanyelvünk játékai, Szaknyelvi kalauz, Anyanyelvi őrjárat. Mindmáig az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője, továbbá a Magyar Nyelvőr és több más lap szerkesztőbizottságának tagja. Nevét főleg számos nyelvészeti-nyelvművelő rádió- és tv-műsora – köztük a Vágó Istvánnal közös sorozat, az Álljunk meg egy szóra! – tette országosan ismertté. Munkásságát Magyar Örökség-díjjal is elismerték.
A sajtó kategóriában Riskó Gézát, a közmédia sportműsorainak főszerkesztőjét tisztelték meg a díjjal. Válogatott úszó, első osztályú vízilabdázó volt. Az 1976-os és 1992-es olimpiákról tudósított. A Csongrád Megyei Hírlap, a Pesti Műsor, az Esti Hírlap, a Népszava rovatvezetője, az általa alapított Pesti Hírlap, Színes Mai Lap és Napi Ász főszerkesztője, a Képes Sport, a Mai Nap lapigazgatója, a Szubjektív objektív, a Mai sport műsorvezetője volt. Korábban a Duna TV, ma az MTVA sportfőszerkesztője. Néhány könyve: Edda Művek Miskolc, Pege, Mai Visszhang. Nevéhez fűződik Az utolsó kettő…Grosics, Buzánszky című film. Kétszeres MOB Nívódíjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.
A színház- és filmművészet kategóriában Kósa Ferenc filmrendezőt díjazták, aki 1937-ben született. A tízezer nap című diplomafilmje 1967-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját, azóta számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Filmjeit több mint 50 országban vetítették. Kiemelkedő művei: Ítélet, Nincs idő, Öngyilkosság, Hószakadás, A mérkőzés, Küldetés, Az utolsó szó jogán, Guernica, A másik ember… Legközelebbi alkotótársa Csoóri Sándor, Sára Sándor, Nagy László, valamint Bessenyei Ferenc, Kozák András, Haumann Péter és Szilágyi Tibor. Kósa Ferenc a Magyar Mozgókép Mestere, Kossuth- és Balázs Béla-díjas érdemes művész.
Közönségdíjat vehetett át Bodrogi Gyula, a nemzet színésze. A József Attila Színházban kezdte pályáját. 1982-ben szerződött a Vidám Színpadhoz, melynek 2001-ig vezetője, rendezője is volt. 2003 óta a Nemzeti Színház tagja. Láthattuk D’Artagnan, Napoleon, Peacock, II. Richárd, Seress Rezső, Henry Perkins, Willow atya, Willy Loman szerepében a színházban, valamint a Külvárosi legenda, a Házasságból elégséges, a Húsz óra című filmekben. A Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájáért a Legjobb férfialakítás díjával ismerték el Veveyben. A Linda című sorozat főszereplője volt. Az ő hangján szólalt meg Süsü, a sárkány. A Nemzet Színésze. Kossuth-díjas.
D. Tóth Kriszta, a közmédia műsorvezetője, a gála egyik háziasszonya köszöntötte Áder János köztársasági elnököt, Lévai Anikót, Orbán Viktor miniszterelnök feleségét, Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, Tarlós Istvánt, Budapest főpolgármesterét, a megjelent államtitkárokat, nagyköveteket és a parlamenti pártok jelen lévő képviselőit. Krizsó Szilvia, az est másik háziasszonya emlékeztetett arra, hogy idén a díj tizedik évfordulóját is ünneplik, ennek alkalmából jubileumi díjakat is átadnak. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy 2003 óta több ezer jelölt közül mintegy 300 primát, közülük 100 primissimát, valamint 10 közönségdíjast választottak meg. A megyei Prima Díjak a lokálpatrióták elismerését testesítik meg, míg a Junior Prima Díjakkal a 30 év alatti tehetségeket ismerik el – tette hozzá.
Az üzletember emlékeztetett arra, hogy 2013-tól korlátlan időre az OTP Bank vállalja át a díj fenntartását Demján Sándortól, aki a közönségdíj finanszírozását veszi át Csányi Sándortól. Mikor egy ország gazdasági nehézségekkel küzd, azt az alkotók sínylik meg – hívta fel a figyelmet Csányi Sándor. Mint hozzáfűzte, „a gazdasági válság és az ahhoz kapcsolódó kormányintézkedések rendkívüli mértékben érintették a bankszektort, így az OTP-t is”, ennek ellenére a pénzintézet növelte a kulturális, szociális és sporttámogatásait.
„Büszkén és boldogan adom át Csányi Sándornak a Prima Primissimát” – jegyezte meg Demján Sándor, aki úgy vélte, a Prima Primissima Díj ötlete számít élete egyik legjelentősebb sikerének. Mint emlékeztetett, Csányi Sándor a díj kuratóriumának elnökeként sok ütközetet megvívott a tanácsadó testülettel, ahol a primák választása folyt. „Nincs jobb- és baloldali művész, tudós vagy sportoló, és Sándor ennek végig érvényt tudott szerezni” – emelte ki. Demján Sándor elárulta: több jelentkező is volt, de Csányi Sándor és az OTP érdemlik meg, hogy továbbvigyék a díjat.
Noha az alapító a díjazottak kiválasztásában soha nem vett részt, a tizedik évforduló alkalmából Jubileumi Prima Primissima Díjasokat választott az eddigi primák közül: az elismerést Bálint András és Jordán Tamás színművészek, Szörényi Levente zeneszerző, előadóművész és Zoboki Gábor építész, a Művészetek Palotája tervezője kapták meg, míg Jancsó Miklós filmrendező helyett kórházi kezelése miatt felesége vette át a díjat.
A díj alapításának 10. évfordulója alkalmából Jubileumi Prima Primissima Díjat vehetett át Jordán Tamás színművész, rendező, színházigazgató, Bálint András színművész, színházigazgató, Jancsó Miklós filmrendező, Szörényi Levente zeneszerző, előadóművész és Zoboki Gábor építész.
A Kossuth- és Jászai-díjas színész, érdemes művész, rendező, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója, Jordán Tamás 1943-ban született. A 60-as években az ELTE Universitas együttesének amatőr színészeként kezdte pályáját, majd a 25. Színház, a Várszínház, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. A Merlin Színház egyik alapítója és vezetője, egy évig a Magyar Színházi Társaság elnöke, egy évtizeden át pedig a POSZT fesztiváligazgatója is volt. 2002 és 2008 között vezette a Nemzeti Színházat.
Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Radnóti Miklós Színház igazgatója 1943-ban született. A pécsi Nemzeti Színháznál indult színészi pályája 1965-ben, majd a Madách Színházban játszott. 1985 óta a Radnóti Miklós Színház igazgatója. Számos magyar film főszerepét alakította (Álmodozások kora, Szerelmesfilm, Lila ákác, Redl ezredes, A vörös grófnő, Eszterkönyv), és több önálló est is fűződik a nevéhez.
1921-ben született Jancsó Miklós, a kétszeres Kossuth-díjas, illetve Balázs Béla-díjas filmrendező, kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere. Az úgynevezett magyar iskola egyik legnagyobb képviselője. Nevéhez olyan játékfilmek fűződnek, mint A harangok Rómába mentek, az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, a Szerelmem, Elektra is vagy a Szörnyek évadja. Állandó munkatársa, filmjeinek forgatókönyvírója Hernádi Gyula volt. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, a Magyar Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Munkásságát számos fesztiváldíjjal és kitüntetéssel ismerték el.
Szörényi Levente Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész, az István, a király első magyar rockopera komponistája 1945-ben született. Az Illés együttes vezéregyénisége volt, a zenekar felbomlása után a Fonográf együttesben zenélt. 1982-ben mutatták be Kőmíves Kelemen című rockballadáját, 1983-ban az István, a királyt, amelyet közösen írt Bródy Jánossal, és amelyet újabb színpadi művek követtek. 15 film zenéjét is ő szerezte. Munkásságát számos díjjal ismerték el.
Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, a Művészetek Palotájának fő tervezője 1963-ban született. Jelentős tervpályázatok díjnyertes tervezője, háromszor nyerte el az Év Háza díjat. A Müpa tervezéséért számos elismerést kapott, köztük a FIAPCI, a legrangosabb nemzetközi ingatlanszövetség Prix d,Excellence díját, amelyet a szakma Oscar-díjának is neveznek. Az építészeti minőség és fantázia tekintetében nem kevésbé jelentősek más megvalósult középületei és lakóházai. Szenvedélyesen szereti a zenét, a Zeneakadémián zenetörténetet is tanult két évig.
Forrás: Prima Primissima Díj
