245 éve, 1770. szeptember 2-án Budán megrendezték Magyarország első lottósorsolását: a budai Felső piac téren, a mai Batthyány téren álló jövedéki épületben forgatták meg először a szerencsekereket.
A 90 számos lottó Genovából ered: a várost vezető testületbe évente 5 új tagot sorsoltak ki 90 polgár közül, s a nép fogadást kötött személyükre. Az egyre kedveltebb foglalatosságot az anyagi nehézségekkel küzdő elöljáróság 1620-ban intézményesítette, és hamarosan számos itáliai városban rendeztek hasonló sorshúzásokat. A biztos bevételi forrásra minden uralkodó igyekezett rátenni a kezét, sőt 1776-ban – a függetlenségi harc támogatására – az amerikai kongresszus is engedélyezte a lottót.
A Habsburg Birodalom osztrák és cseh tartományaiban 1751-ben császári pátens nyilvánította állami monopóliummá a lottójátékot. Mária Terézia 1762-ben Pozsonyban és Temesvárott is engedélyezte a lottót, majd 1770. szeptember 2-án a budai Felső piac téren, a mai Batthyány téren álló jövedéki épületben is megforgatták a szerencsekereket. Az addig koncessziós játék 1787-ben került állami kézbe. A sorsolásokat kéthetente rendezték, a szelvények gyűjtését gabonakupecek, kocsmárosok, trafikosok végezték.
A kiegyezés után, 1868-ban a lottó magyar kézbe került, a Magyar Királyi Lottóigazgatóság évente 3 millió forinttal gazdagította az államkincstárat. A játéknak azonban komoly ellentábora volt, ezért 1895-ben megszüntették, helyére az osztálysorsjáték lépett. A lottó csak 1957. március 7-én indult újra, és ismét a nagy hagyományokkal rendelkező genovai rendszert vezették be.
A szabályzat szerint a 90 számból legalább 2, legfeljebb 5 szám eltalálása jogosít nyereményre. A nyereményalapot négy nyerőosztály között osztják szét, az I. nyerőosztály (5 találat) 30, a II. nyerőosztály (4 találat) 17, a III. nyerőosztály (3 találat) 18, a IV. nyerőosztály (2 találat) 35 százalékos arányban részesül, a nyeremény összege az egyes nyerőosztályokon belül a nyertes szelvények számától függ.
A legnagyobb a legelsőnek hatezerszerese
Egy sima lottószelvény ára a kezdetekkor 3 forint 30 fillér volt, ma 225 forintot kell fizetni érte. 1991 óta az öttalálatosok hányadát nem osztják fel a négyesek között, hanem egy éven át addig halmozódik, amíg valaki el nem viszi a nemritkán hatalmasra duzzadt összeget. Ha az utolsó sorsoláson sincs telitalálatos szelvény, akkor a főnyereményt felosztják a többi nyertes között.
Az első öttalálatos 855 ezer forintot fizetett, az 1 milliós „álomhatárt” 1959-ben lépte át az öttalálatos, a 2 milliósra 1964-ig kellett várni. 5 millió forintos nyereményt először 1986-ban fizettek ki, 10 milliót 1989-ben ért az ötös, a 100 milliós álomhatár éve 1992, az 500 milliósé 1994 volt, az 1 milliárd forintos nyeremény pedig 1999-ben talált gazdára. Az Ötöslottón 2003. november 29-én érték el az eddigi legnagyobb nyereményt. A nettó (azaz kifizetésre kerülő) összege 5 milliárd 93 millió forint volt, amely nagyjából hatezerszerese a legelső, 1957-ben született telitalálatosnak.
1993. november 1-jétől a gépesítés megkezdésétől, majd 1993. december 6-tól a világszínvonalú on-line rendszer üzembeállításától kezdve lehetőség nyílt új számsorsjátékok bevezetésére is. Bár az ötös lottó máig a legnépszerűbb Magyarországon, az 1980-as évek végétől újabb lottójátékok terjedtek el: a hatos lottóban 45 számból hatot (illetve öt plusz egyet), a skandináv lottóban 35 számból hetet kell eltalálni. 1996 tavaszán indult a KENO, 2001 szeptemberében a Luxor, 2005 novemberében pedig a Puttó nevű számsorsjáték.
