Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából az író-költő-műfordító spiritualitására és a kínai kultúra iránt érzett tiszteletére hívják fel a figyelmet a Múzeumok Éjszakáján.
„A remekműben, az alkotó és műélvező képzelet közvetítésével, az időtlen dereng át az időbeli világba.„
Weöres Sándor: A remekmű (A teljesség felé)
Időtlen derengés
Időtlen derengés címmel nyílik kiállítás Xi Xinmin kortárs kínai festőművész alkotásaiból, aminek megnyitója után Weöres Sándor A teljesség felé című írásának zenei adaptációját adják elő a magyar zenei élet kiemelkedő művészei a Balassi Intézetben.
Weöres Sándor életében rendkívül fontos szerepet játszott a keleti kultúrák iránti érdeklődés, az ebben való elmélyülés, a spiritualitás. Műfordításai nemcsak művészi szépségük miatt nevezetesek, hanem mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák rendkívüli beleélő készségének és nyelvi hajlékonyságának köszönhetően.
A teljesség felé – Weöres Sándor művének zenei adaptációja
A (kortárs) keleti kultúra képi, vizuális világának megidézésével és Weöres A teljesség felé című metafizikai művének zenei adaptációjával válik teljessé az est programja, ahol ily módon a vers, a zene, a ritmus, a kép, a múlt és jelen találkozásában indulunk útra a végtelen és a teljesség felé.
„Figyeld a tünemények szakadatlan áramlását: mind más és mindig más és mégis mindig azonos. Figyeld tested fájásait: a tompán húzódó sajgástól az élesen villámló fájdalomig mennyi változat! S ezek folyton cserélődnek, egymásra rétegeződnek, akár egy zenemű motívumai, vagy a fán a lombok, gallyak, virágok csipkézete. Figyeld a történelemben, a jelenkorban és saját hétköznapjaidban a jószándék, szenvedély, hazugság, erőszak egymásba-mosódó vonulását: mindaz, amit magában-véve rossznak, csúfnak, aprónak ismersz, oly harmóniává szövődik, mint a felhők vándorlása, vagy a hegykúpok láncolata.
Az életet úgy kell megérteni, mint egy zeneművet. Ha el tudsz vonatkozni mindattól a kellemes, vagy kellemetlen hatástól, melyet az élet dolgai, egyenként, egyéniségednek jelentenek: felismered a közös szépséget a hullámok játékában és tested fájásaiban és az események váltakozásában és érzéseid, gondolataid áramlásában és mindenben. Mind más és mindig más és mégis mindig azonos. A dolgoknak ne a szerepét és hatását figyeld, inkább mintázatát és iramát: csak ezen az úton értheted meg az életet, természetet, embertársaidat és önmagadat.” (Weöres Sándor: Az élet megértése)
Xi Xinmin festőművész Időtlen derengés című kiállításán a művész monumentális alkotásaiból tekinthetünk meg néhányat. A művész a kortárs kínai festészet egyik kiválósága, a világ számos pontján fellelhetőek képei, Magyarországon azonban most először lesznek láthatók képei. Mind a témákat – orchideák, tájképek, naplementék stb. -, mind a technikát tekintve képei egyszerre közvetítik a több ezer éves kínai hagyományt és a modernitást. Festményei megjelenítik a keleti filozófia tradicionális értékeit. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Weöres Sándor kínai műfordításaiból hallgathatnak meg részleteket a látogatók.
A zenén is túl
Weöres Sándor 32 évesen adta ki A teljesség felé című metafizikai kötetét, amit Hamvas Bélának ajánlott.
„Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt-következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem-keletkezett és nem-múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyane virágokból szedi csokrát.”
A nyolcvanas évek elején komponált rá először zenét az akkor harmincas éveiben járó Gryllus Dániel, de a lemez kiadása 1988-ig váratott magára, a zeneszerző végül a költő 75. születésnapjára kezébe adhatta feldolgozását. A művet előadták színpadon is, ennek dramaturgját Kőváry Katalin rendező, a zeneszerző felesége állította össze. Apja hatvanadik születésnapjára a szintén zenei pályára lépett, harmincas éveiben járó Gryllus Samu a jelenlegi zenei elvárásoknak megfelelően újra hangszerelte a művet, ennek előadására több generáció kiválóságait kérték fel. A Weöres-mű részleteit Gryllus Samu vezényletével és Gryllus Dániel közreműködésével a magyar zenei élet kiemelkedő művészei szólaltatja meg a Balassi Intézetben a Múzeumok Éjszakáján.
A fellépő művészek: Gryllus Dániel (ének, citera, furulyák), Victor Máté, Szalóki Ági, Bognár Szilvi, Both Miklós (ének), Pálhegyi Máté (fuvola), Borbély Mihály (klarinét, szaxofon), Varga Zoltán (kürt), Frankie Látó (hegedű), Halmos Béla (brácsa), Balázs Gergely (brácsa, hegedű, mridangam), Kovács Zoltán (nagybőgő), Lukács Miklós (cimbalom), Bolya Mátyás (citera, brácsa), Tömösközi László (ütőhangszerek), Seress Zoltán (próza), Gryllus Sámuel (vezényel).
Weöres Sándor 100 – Ünnepeljünk együtt!
Múzeumok éjszakája
2013. június 22. 18.00 – Időtlen derengés – kiállítás-megnyitó
2013. június 22. 19.00 – A teljesség felé – zenés irodalmi est
