Manet a témaválasztás szabadsága, a modern, hétköznapi élet eseményeinek megfesthetősége mellett a festőtechnikát is felszabadította a kötöttségek alól. Egyik csodálatos képén mindössze egy köteg spárgát festett meg.
A hétköznapi valóság, a pózok nélküli festészet mestere, Manet megdöbbentette az akadémikus művészek által uralt Salon zsűrijét. Művészetét életében kevesen ismerték el, mert nem értették vonzódását a hétköznapi eseményekhez és furcsa, szinte síkszerű képeit befejezetlennek csúfolták.
Az impresszionizmushoz közeledő Édouard Manet (1832. január 23. – 1883. április 30.) néhány festménye (pl. Reggeli a szabadban, 1863; Olypmia, 1863; Zene a Tuillériák kertjében, 1860) nagy hatást gyakorolt a megújulást kereső fiatal párizsi festőkre. Manet előkelő, hagyományőrző polgári családban nőtt fel, apja nem akarta, hogy fia tengerésztiszt helyett művész legyen. Anyagi lehetőségei megengedték, hogy sokat utazzon Itáliában, Németországban, Hollandiában, Ausztráliában és Spanyolországban, ahol Velázquez, Goya, Tiziano, Rembrandt, Correggio, Chardin műveit másolta. Vonzották a spanyol témák (pl. Epizód egy bikaviadalról, 1864), bár Goya hidegen hagyta, míg Velázquez fellelkesítette. Meg nem értéssel fogadott képeit gyakran megsemmisítette.
S bár kereste az újdonságot – szándéka ellenére az új forradalmi festészeti mozgalomnak, az impresszionizmusnak lett szószólója és vezéralakja –, hű akart maradni a hagyományokhoz. A modern festészettel és a plein air szellemével kacérkodó Manet mindvégig megőrizte a realista festői hagyományokat. Két korszak határán állt – formaújító, s a legnagyobb európai festők sorába illeszkedik. Tőle származik a híressé vált mondás: „azt festem, amit látok, nem pedig azt, amit mások látni akarnak”.
Az 1860-as évektől egész pályafutása során Manet csodálatos csendéleteket is festett, amelyeken gyümölcsöket, zöldségeket, reggeliző asztalt ábrázolt. A reggeliző asztalán felszolgált többféle módon elkészített omlett, lazac, és tenger finomságai és egyéb ételek, melyek csendéletein is megörökített. Életének egy időszakában sok gyümölcs- és zöldségcsendéletet alkotott. Egyik leghíresebb varázslatos képén mindössze egy szál spárgát festett meg.
Manet A spárga köteg és A spárga című festményeinek történetét érdemes megismerni. A festő egy köteg spárgáról készített csendélet 200 frankkal többért kelt el, mint amennyire Manet tartotta. A művészt zavarta neves újságíró ismerősének túlzó elismerése, ezért festett neki még egy festményt, amelyen azonban csak egy szál spárga szerepel. Miután a mű elkészült, bőkezű vásárlója után küldte Manet, az alábbi kísérőszavakkal: „Hiányzott egy szál a kötegből!”
Rakott spárga – Recept
Hozzávalók (4 személyre): 1 kg spárga, 15 dkg füstölt sonka, 1 dl tejföl, 8 dkg kemény sajt, 5 dkg vaj, só, cukor
Elkészítés: Az alaposan megtisztított spárgát sós-cukros vízben megfőzzük, majd feldaraboljuk és vajon megpároljuk. Összekeverjük a hajszálvékonyra szeletelt sonkával, és kivajazott tűzálló tálba tesszük. Leöntjük tejföllel, és meleg sütőben 30 percig sütjük. Meghintjük reszelt sajttal, és további 10 percig sütjük.
