A lenyűgöző zuhatag hatalmas robajjal, nemegyszer 500 méteres párafüggöny kíséretében zuhan alá. Ez a „füstoszlop” már kilométerekről látható. 160 éve David Livingston felfedezte a később Viktória királynőről elnevezett vízesést.
David Livingstone skót orvos-misszionárius első, 1841 és 1849 közti dél-afrikai térítő útjai után indult északra, a földrész belsejébe. Célja „a kereszténység, a kereskedelem és a civilizáció” terjesztése volt. Az afrikaiakat magával egyenlőnek tekintette, iparra és földművelésre próbálta tanítani őket, de nem volt hagyományos misszionárius, egy idő után hajtotta az ismeretlen földrész felfedezésének vágya. Neve az 1849-es, Williamm Oswell vezette expedíció révén vált ismertté, akkor fedezték fel a Ngami-tavat, amiért a Brit Királyi Földrajzi Társaságtól aranyérmet és pénzjutalmat kapott.
1853-ban Dél-Afrika északi határától, Kolobengből indulva átvágott a Kalahári sivatagon, Linyantinál érte el a Zambézit, Afrika negyedik legnagyobb vízfolyását. A folyótól novemberben indult az Atlanti-óceán felé, néhány makololo törzsbeli kísérőjével, nagy viszontagságok árán a következő év májusában érte el az angolai Luandát, és egy év múlva érkezett vissza Linyantiba. 1855 novemberében kelet felé indult a folyó mentén, ekkor, 1855. november 17-én fedezte fel a nagy vízesést. 1856 májusában jutott el a mozambiki Quelimanéba, átszelve Afrikát. Angliába érkeztekor nemzeti hősként fogadták.
A Zambézi folyón, Maramba város mellett található zuhatagot az akkori brit királynőről nevezte el. A Viktória-vízesés eredeti neve: Moszi-oa-tunya, azaz mennydörgő füst.
A Közép-Afrika déli részén, a mai Zimbabwe és Zambia hátárán fekvő Viktória-vízesés magassága 61-108 méter, szélessége 1688 méter, és öt nagyobb zuhatagból áll, kétszer magasabb és kétszer szélesebb, mint a Niagara. Hatalmas robajjal, nemegyszer 500 méteres párafüggöny kíséretében zuhan alá. Ez a „füstoszlop” már kilométerekről látható.
Az Angolán, Zimbabwén, Namíbián, Zambián és Mozambikon keresztül folyó Zambézi Afrika déli részének legnagyobb folyama, 2736 kilométeres hosszával a Föld folyói között a harminckilencedik, Afrikában a Nílus, a Kongó és a Niger után a negyedik. A Viktória-vízesés alatt a víz 25-75 méter széles szakadékba jut, innen egy 65 méter széles és 120 méter hosszú csatornán áramlik ki, amely a Fortyogó Üst nevű katlanba torkollik. Ez alatt ível át a szurdokon a Szivárvány-híd, amelyen autóút, vasút és gyalogjárda fut.
Ma a környék a Viktória-vízesés Nemzeti Parkhoz tartozik, ide irányul a két parti ország – Zambia és Zimbabwe – idegenforgalmának jelentős része. Száraz időben a vízfüggöny hézagos, ám áradáskor csak két sziget szakítja meg, az egyiket Livinstone-ról nevezték el, aki a zuhatagot innen pillantotta meg. Szélessége tisztán 1383 méter, legvadabb része a nyugati Ördög vízesése. Itt állították fel Livingstone szobrát, a keleti szakaszt a Karosszék nevű sziklák bontják meg. A Viktória nagy értéke, hogy épületekkel és parkolókkal nem tették tönkre a természet eredeti állapotát, a dzsungelbe rejtett kilátópontokról tekinthető meg. A vízesés a napszaktól függően más-más pontokról látható szivárványokat hoz létre a mindent lefényképező turisták nagy örömére.
