Bíró Lászlónak több mint 20 találmánya volt, közülük nem mind került gyakorlati alkalmazásra, ám jó néhányat, mind a mai napig állandóan használunk közülük. A golyóstollat is neki köszönhetjük.
A golyóstoll feltalálóját lapszerkesztőként nagyon zavarták az állandóan folydogáló, szivárgó töltőtollak. Mint ahogy az évtizedekkel később minket is az iskolapadban, hiába lett a gyerek keze is tintás, a füzet is, a pad is, az írást sokáig csak töltőtollal engedélyezték az iskolákban.
Az anekdota szerint egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete… 70 éve, 1943. június 10-én Argentínában szabadalmazták a magyar származású Bíró László József golyóstollát Birome márkanév alatt, amelyet a köznyelv Argentínában ma is birónak, angol nyelvterületen pedig máig biro pennek, röviden bironnak hívnak. Hogy mire ment volna Bíró, ha Magyarországon marad? Sosem fogjuk megtudni. Mindenesetre 1938-ban Angliában, majd Párizsban adta be a szabadalmát, de két évvel később Argentínában telepedett le, mert akkorra a német nácik már egész Európát fenyegették.
A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, ami a mártogatós tollat, az pedig még korábban a lúdtollat tette elavulttá; az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát és függőlegesen kellett tartani őket, ami nem túl kényelmes írás közben. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén forgó golyó, ami ír – ennek technológiáját tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László.
A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Bíró 1921 és 1938 között foglalkozását tekintve újságíró volt, szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot, s az 1920-as években olyan nagynevű lapok munkatársa volt, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. De széleskörű érdeklődésének, kíváncsiságának – jól festett és autóversenyzőként is kipróbálta magát – továbbá műszaki ismereteinek köszönhetően számos találmánya volt. Új rendszerű sebességváltóját annyira jónak ítélete az amerikai General Motors, hogy meg is vette (de nem gyártotta, csak azért fizetett, hogy azt ne használhassa a konkurencia). A világhírnevet végül a golyóstoll hozta meg számára. Az ötletet – ki tudja, mennyire legenda – a véletlen adta: íróasztalán felborult egy tintásüveg, az ott tartott apró golyók végigszaladtak a tintán, nyomot rajzolva az asztalra.
A tollak kezdetben még nem voltak tökéletesek, a golyók ugyanis gyakran elakadtak. A feltaláló hitt a működés elvben, úgy gondolta, hogy az alkatrészek pontatlanok. A további fejlesztésekben fivére György, valamint Goy Andor és a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. (A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak. Nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökíti meg.)
Szabadalmát Bíró 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál. A németek már 1939-ben átvették megoldását, és Exakt néven forgalomba hoztak egy tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta rövid idő a alatt beszáradt.
A fasizmus előretörése, a zsidótörvények miatt Bíró László kénytelen volt külföldre menekülni: először Párizsba ment, majd Spanyolországon keresztül Argentínába. Vegyész testvérével ott tökéletesítette az íróeszközt. A legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék kikísérletezése jelentette, s végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert ez gyorsan száradt és nem koszolta össze a papírt.
Bíró 1943. június 10-én szabadalmaztatta golyóstollát és megkezdte gyártását is. Először a brit királyi légierő számára gyártották a Bíró-féle golyóstollat, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként. A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp néven hozták kereskedelmi forgalomba, a franciák pedig BIC néven árusították, az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották.
A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég 1954-es színrelépése jelentette, amely kevesebb mint egy év alatt három és félmillió olyan golyóstollat adott el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A ma is kapható Jottert a magyar Moholy-Nagy László tervezte. A legnagyobb golyóstollgyártó a szabadalmat 1950-ben megszerző Bic francia konszern lett, napjainkra már százmilliárd felett van az eladott példányok száma. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke.
Bezzeg nálunk sokáig magát Bírót is elfelejtették, holott máig a világ egyik legsikeresebb és legtartósabb találmánya az övé: ma is minden másodpercben hatvan felett adnak el belőle. A számítógépek és okostelefonok korában.
Bíró László József választott hazájában, Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésének napja, szeptember 29-e az argentin feltalálók ünnepe. Igazi polihisztor volt, összesen 30 találmányát jegyzik. Még közvetlenül 1985. október 25-én Buenos Airesben bekövetkezett halála előtt is tudományos munkát folytatott.
