80 éve, 1943. június 10-én szabadalmaztatták Argentínában Bíró László József golyóstollát, amelyet a köznyelv angol nyelvterületen ma is biro pen, avagy röviden biro néven emleget. Könnyen használható tollával Bíró megváltoztatta az írásmódunkat.
A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, amely a mártogatós tollat, az pedig a lúdtollat tette elavulttá. Az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot.
Az első golyóstoll-szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem adagolták egyenletesen a tintát, és függőlegesen kellett tartani őket, ami írás közben nem túl kényelmes.
Bíró László József feltalált egy „csodálatos” tollat, és megváltoztatta az írásmódunkat.
A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén egy forgó golyó juttatja papírra a tintát, ezt a technológiát tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László.
A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Fiatal korában újságíró volt, szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot, s olyan nagynevű lapoknak dolgozott, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. A széles érdeklődési körű, kíváncsi és műszaki ismeretekkel is felvértezett Bírónak számos találmánya volt, a világhírnevet végül a golyóstoll hozta meg számára.
Az ötletet számtalan legenda övezi, de ezeket maga a feltaláló oszlatta el önéletrajzi könyvében. A valóság prózai: újságíróként gyakran látogatta a nyomdákat, s a nyomdagépek rotációs hengereit látva jutott eszébe, hogy ezt kicsiben, egy írószerszámban is meg lehetne valósítani.
Ezután áttanulmányozta és továbbfejlesztette egy cseh feltaláló 1938-ban szabadalmaztatott – a gyakorlatban használhatatlan – golyóstoll-ötletét. Kezdetben az ő tollai sem voltak tökéletesek, a golyók gyakran elakadtak.
Ám hitt a működési elvben, s úgy gondolta, hogy az alkatrészek pontatlanok. A fejlesztésben György nevű fivére, valamint a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek, a nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt az irodaműszerész Goy Andornak is. Az ő nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökíti meg.
Szabadalmát Bíró – töltőtoll elnevezéssel – 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál, s 1938 júniusában Nagy-Britanniában is. A németeknek Goy Andor adta el 1939-ben a gyártási jogot, itt Exakt illetve Stratos néven hoztak forgalomba a tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta rövid idő alatt beszáradt. (Bíró és Goy állítólag felosztotta az európai és a tengerentúli piacot. A háború után Goy pereket indított Bíró ellen a licencdíjak miatt, de a bíróságon sorra vesztett, idehaza viszont licencköltség nélkül gyárthatták a golyóstollakat.)
A fasizmus előretörése és a zsidótörvények miatt Bíró László kénytelen volt külföldre menekülni: először Párizsba ment, majd Spanyolországon keresztül Argentínába. Vegyész testvérével ott tökéletesítette az íróeszközt, a legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék meghatározása jelentette. Végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert az gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt.
Bíró 1943. június 10-én szabadalmaztatta Argentínában golyóstollát, és megkezdte gyártását is. Először a Brit Királyi Légierő számára készült Bíró-féle golyóstoll, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként. A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp, majd Eversharp néven hozták forgalomba, a franciák BIC néven (Biro Crayon, de utalás a cégalapító Marcel Bich nevére is) kezdtek gyártásába, az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották.
A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég színrelépése jelentette 1954-ben. A vállalat kevesebb mint egy év alatt három és félmillió olyan golyóstollat adott el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A ma is kapható Jottert Moholy-Nagy László tervezte. 1957-ben az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parkernek.
A legnagyobb golyóstollgyártó a BIC francia konszern lett. A Bic Cristal a világ legkelendőbb golyóstolla, a százmilliárd eladott darabszámot 2006-ban érték el, egy példányát a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is kiállították. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke.
Bíró László választott hazájában, Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésnapja, szeptember 29. az argentin feltalálók ünnepe.
Igazi polihisztor volt, összesen 30 találmányát jegyzik.
Még közvetlenül 1985. október 25-én, Buenos Airesben bekövetkezett halála előtt is tudományos munkát folytatott. 2016-ban, születésének 117. évfordulóján a Google az ő tiszteletére változtatta meg keresőjének logóját. A golyóstoll történetének kalandos históriájáról 2001-ben Moldova György írt könyvet A végtelen vonal címmel.
Manapság szinte minden tollban speciális felületű golyó van, amely apró lyukakat tartalmaz, így jobban képes szállítani a tintát. Működési elv szerint normál és túlnyomásos tollak léteznek. Napjaink digitális eszközei ugyan megváltoztatták az üzenetküldést, de a számítógép előtt ülő vagy telefonját nyomkodó ember keze ügyében továbbra is ott van a megszokott golyóstoll, amely a közhiedelemmel ellentétben remekül használható akár az űrben, a súlytalanság körülményei között is.
