A magyar kutatók felfedezéseikkel és találmányaikkal nemcsak a tudományt és a technológiát, hanem mindennapjainkat is gazdagabbá tették. November 3-án, amikor a magyar tudományt ünnepeljük, a Cultura.hu felidézi néhány magyar tudós örökségét, akik maradandó nyomot hagytak a történelemben.
200 éves a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
Az MTA és annak Könyvtára megalapítása 200 éves évfordulójának méltó megünneplését, és ezek tiszteletére a 2025. és 2026. évet a Magyar Tudomány Évévé nyilvánítja.
1825. november 3-án az I. Ferenc király által összehívott reformországgyűlés alsótáblai ülésén született meg a Magyar Tudományos Akadémia, mely a következő évtizedektől a hazai tudományosság és művészet, illetve a magyar nyelv ápolásának legjelentősebb intézménye lett.
Az egész országot átszövő programsorozat célja, hogy közelebb hozza a kutatók világát minden korosztályhoz: a látogatók nemcsak látványos kísérletekben és interaktív bemutatókon vehetnek részt, hanem bepillanthatnak laborok kulisszái mögé is. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által indított kezdeményezés legfőbb üzenete, hogy a kutatás izgalmas, kreatív és mindenkinek nyitott pálya – legyen szó jövőbeli hivatásról vagy egyszerű kíváncsiságról.
A magyar tudomány napja így nemcsak a dicsőség pillanatait idézi fel, hanem arra is emlékeztet, hogy az újítás sokszor küzdelmek, lemondások és kitartó munka eredménye. A Cultura.hu e jeles alkalomból a tudomány és az alkotó szellem ünnepére hívja olvasóit, felidézve mindazokat a magyar kutatókat, akik felfedezéseikkel gazdagabbá tették a világot.
Hazánk számos kiemelkedő tudóst és újítót adott a világnak, akik ötleteikkel és kitartásukkal maradandó nyomot hagytak a történelemben.
A magyar tudomány napján néhány magyar tudósra, felfedezőre és kutatóra emlékezünk, akik felfedezéseikkel maradandót alkottak.
Szent-Gyötrgyi Albert (1893–1986)
A C-vitamin felfedezője
Szent-Györgyi Albert neve fogalom Magyarországon és a nagyvilágban egyaránt. A Nobel-díjas biokémikus a C-vitamin felfedezésével írta be magát a tudomány történetébe, és eredményei nemcsak a kutatói világban, hanem mindennapjainkban is éreztetik hatásukat. Főként a sejtlégzéssel, izombiokémiával, biogenetikával és rákkutatással foglalkozott, s Őrült majom címmel könyvet írt, amelyben az emberiség túlélési esélyeivel foglalkozott.
Emigrálását követően is mindvégig fenntartotta kapcsolatait Magyarországgal, 1976-ban tagja volt a Szent Koronát hazahozó amerikai delegációnak. Sajnos önéletrajzi írásai a szocialista cenzúra következtében hiányosan jelentek meg. Tengerparti háza a tudományos elit egyik találkozóhelye volt, többször megfordult itt George Gamow, James Watson, Neumann János vagy Kodály Zoltán.
Bíró László József (1899–1985)
A golyóstoll feltalálója
A magyar tudományos örökség gazdagságát jól mutatja, hogy a golyóstoll feltalálójának, Bíró Lászlónak a születésnapján Argentínában is a feltalálókat ünneplik. Bíró László József 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Fiatal korában újságíró volt, szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot, s olyan nagynevű lapoknak dolgozott, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap.
Sokoldalúságára utal számtalan foglalkozása 1921 és 1938 között: volt szobrász, festő, műkritikus, tőzsdeügynök, szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című lapot, mindamellett egész sor újítás és találmány fűződik a nevéhez. A széles érdeklődési körű, kíváncsi és műszaki ismeretekkel is felvértezett Bírónak számos találmánya volt, a világhírnevet végül a golyóstoll hozta meg számára. Igazi polihisztor volt, összesen 30 találmányát jegyzik.
Puskás Tivadar (1844–1893)
A telefonhírmondó feltalálója
Ditrói Puskás Tivadar 1844. szeptember 19-én Pesten született, ősei Csíkból származtak, apja vállalkozó, székely ezermester volt. Gyermekkorában korán kitűnt páratlan képességeivel, éles logikájával, ami különösen a matematikában mutatkozott meg. Emellett nagyszerűen zongorázott. A telefonszolgálat működtetését Ferenc öccsével is megismertette, aki ezután Magyarországon irányította a hálózatfejlesztést. Puskás telefonközpontja a modern kommunikáció alapkövévé vált, még ha a szabadalmi jog nem is az ő nevét emelte ki a világ elé.
Számos kutatónk nyert rangos nemzetközi díjakat, mások viszont olykor háttérben maradtak, mégis nélkülözhetetlen szereplői voltak a technológiai és tudományos fejlődésnek.
Jedlik Ányos (1800–1895)
A dinamóelv feltalálója
Jedlik Ányos természettudós, akadémikus, az „elektromótor”, „a csöves villamszedő”, a „dinamo” és még jó néhány „készület” feltalálója. Jedlik Ányos az „egysarki villámindítóval”, az első unipoláris géppel végzett kísérletei során fedezte fel a dinamó-elektromos elvet, hat évvel megelőzve Siemens felfedezését. 1861-ben elküldte találmányának leírását egy német lapnak, amely azzal utasította el, hogy az ötlet nem új, és az olvasók úgysem értenék meg. Jedlik ezután nem publikált külföldön, így később Siemens nevét kapcsolták a dinamó feltalálásához. Megalkotta a „villanydelejes forgonyt”, az első elektromágneses elven működő elektromotort is. Ezt azonban nem tartotta közlésre érdemesnek, mivel megfelelő áramforrás híján nem látott benne gyakorlati lehetőséget, és úgy vélte, mások is rájöttek már az egyszerűnek tűnő megoldásra.
Fizikai, kémiai és matematikai szókincsünk egyik nagy része tőle ered, ő vezette be például a dugattyú, eredő, összetevő, huzal, merőleges, nyomaték, vetület szakszavakat.
Gábor Dénes (1900–1979)
Nobel-díjas fizikus, a holográfia feltalálója
Gábor Dénes a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott, a díj átvételekor a stockholmi kiállításon háromdimenziós önarcképet mutatott be.
Gábor Dénes hozzájárult a szövegtárolás, a betű- és alakzat-felismerés, az asszociatív információtárolás fejlesztéséhez. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálatában. Száznál is több szabadalmat jegyzett, találmánya volt a Wilson-kamra, amely méri a részecskék sebességét, a holográfiai mikroszkóp, univerzális analóg számítógép, és a lapos, színes tv-képcsövek kifejlesztésének is úttörője volt. Foglalkoztatta az emberiség jövője, a Római Klubnak készített jelentése azt akarta tudatosítani, hogy a Föld tartalékai végesek, kimerülőben vannak, új gazdálkodási módra van szükség.
Bánki Donát (1859-1922)
A karburátor atyja
Bánki Donát a Ganz Gyárban töltött első évében szabadalmaztatta első találmányát, a dinamómétert, amelyért 1887-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet Hollán-pályadíjának II. fokozatát kapta. Részt vett a Mechwart-féle forgóeke fejlesztésében, majd Csonka Jánossal együtt a robbanómotorok tökéletesítésén dolgozott. Közös szabadalmuk, a Bánki–Csonka-féle karburátor jelentős mérföldkő lett a motorfejlesztésben.
Bánki a nagyobb kompresszióban rejlő teljesítménynövelő lehetőségeket is felismerte. 1902-ben elsőkerék-meghajtású autót épített, később pedig a repüléstechnika felé fordult: 1909-ben repülőgép-stabilizátort szerkesztett.
Csonka János (1852–1939)
A tiszteletbeli gépészmérnök
Csonka János szakmunkásból vált a magyar motorgyártás úttörőjévé. Bánki Donáttal 1888 és 1896 között számos szabadalmon dolgozott a gáz- és belső égésű motorok fejlesztésén, közös találmányuk volt a Bánki–Csonka-féle porlasztó. A Magyar Posta számára készített első magyar postaautó 1905. május 31-én indult próbaútjára, ezt a napot a magyar autógyártás kezdeteként tartják számon.
A Bánki-Csonka-féle porlasztó társfeltalálója diplomát sosem szerzett, de nyugdíjba vonulásakor 72 éves korában a mérnöki kamara életpályája elismeréseként felvette tagjai sorába, ezzel feljogosítva a briliáns szakembert a gépészmérnöki cím használatára.
Bláthy Ottó Titusz (1860–1939)
A feltaláló
Bláthy Ottó Titusz, az elektrotechnika úttörője több mint kétszáz magyar és külföldi szabadalommal gazdagította a technika történetét. Bláthy, Déri Miksa és Zipernovszky Károly közös munkájának eredménye a mai transzformátor elődje, amely kis veszteséggel tette lehetővé az elektromos energia továbbítását. Bláthy nevéhez fűződik többek között az indukciós fogyasztásmérő és számos villamosgép fejlesztése is.
Kivételes műszaki tehetsége mellett nagy nyelvérzékkel és legendás fejszámolási képességgel rendelkezett, sőt sakkfeladványokat is készített.
Id. Rubik Ernő (1910–1997)
A vitorlázó repülőgépek tervezője
Id. Rubik Ernő Kossuth-díjas repülőmérnök a magyar repülőgép-tervezés meghatározó alakja volt. Könnyű, egyszerűen gyártható és az egyesületek számára is megfizethető vitorlázó repülőgépeket tervezett. Műhelyéből került ki többek között a mintegy háromszáz példányban gyártott Vöcsök, valamint a Tücsök, a Pilis és a Cimbora.
Pályája során 28 vitorlázó és öt motoros repülőgép-típust tervezett. Gépeinek többsége – a híres Rubik-szabadalom szerint – alumíniumelemekből készült, ezért nagyon könnyű és egyszerűen gyártható volt.
Rubik Ernő (1944–)
A Rubik-kocka feltalálója
Rubik Ernő építész, tárgytervező és egyetemi oktató 1974-ben eredetileg oktatási segédeszközként alkotta meg térbeli logikai játékát. A szerkezetből hamarosan megszületett a bűvös kocka, amelyre 1976-ban kapott szabadalmat. A találmány a hazai bürokrácia útvesztőin átküzdve végül Rubik-kocka néven indult világhódító útjára, és évtizedekkel később is az egyik legismertebb magyar találmány maradt.
Rubik később számos új logikai játékot tervezett, köztük a Kígyót, a Bűvös négyzetet, a Rubik-órát és a Rubik’s 360-at.
