„…és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.” 190 éve, 1825. november 3-án alapították a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA).
„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.” (Széchenyi István 1825. november 3-i felszólalása)
Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bél Mátyás evangélikus lelkész, polihisztor 1735. évi tervezete, majd más javaslatok után Bessenyei György író, filozófus Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék (1790) című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását. Fejér György teológus, történész is ezt javasolta 1809-ben megjelent értekezésében.
1825. november 3-án az I. Ferenc király által összehívott reformországgyűlés alsótáblai ülésén született meg a Magyar Tudományos Akadémia, mely a következő évtizedektől a hazai tudományosság és művészet, illetve a magyar nyelv ápolásának legjelentősebb intézménye lett.
A Tudós Társaság terve
A reformkor egyik vezéralakja, Széchenyi István gróf, huszárkapitány, a felsőtábla tagja az 1825. szeptember 11-én Pozsonyban megnyitott országgyűlésen kezdte meg közéleti tevékenységét. Ennek keretében 1825. november 3-án, felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszédének hatására, egy Magyar Tudós Társaság létesítésére összes birtokainak egy évi jövedelmét – 60 ezer forintot – ajánlotta fel: „Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.” (…) „Nem azért teszem ezt, hogy vivátokat kapjak érte; nem is azért, hogy másokat hasonló tettre tüzeljek. Ezt nem mindenki teheti úgy, mint én. Én nőtlen ember és katona vagyok”.
Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták, ugyanezen az ülésen Károlyi György 40 ezer, Andrássy György 10 ezer, Vay Ábrahám pedig 8 ezer forinttal járult hozzá a megvalósításhoz. Az országgyűlés elnöke, József nádor további 10 ezer forinttal, míg Teleki József családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. Végül I. Ferenccel is sikerült elfogadtatni a Tudós Társaság tervét, így a diéta már az 1827. évi XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) rendelkezhetett az intézmény megalapításáról.
Öt évvel Széchenyi felajánlása után, 1830 novemberében Pozsonyban tarthatta meg első igazgatói ülését az akadémia, ahol Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt másodelnökké, Döbrentei Gábort pedig titkárrá nevezték ki. Ezt 1831 februárjában követte a szervezet legelső közgyűlése, amelynek intézkedései nyomán a magyar kultúra, tudomány és nyelv gazdagítására és gondozására alapított Tudós Társaság 6 osztállyal (nyelvtudományi, bölcseleti, történetírási, matematikai, törvénytudományi, természettudományi), 42 rendes és 24 tiszteleti taggal kezdhette meg működését. Az alapító tagok között olyan kiváló személyiségek foglaltak helyet, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály. Működésének első időszakában főként a magyar nyelv művelése állt az akadémia tevékenységének középpontjában. Ezt a célt rögzítették „A honi nyelv kimívelésére felállítandó Tudós Társaságról vagy is Magyar Akadémiáról” hozott 1827. évi XI. törvénycikkelyben is.
A Magyar Tudós Társaság 1840-ben vette föl az Akadémia nevet, és a 19. századi magyar történelem viharai ellenére töretlen fejlődésnek indult: az intézmény 1826-ban alapított könyvtára 1844-ben nyitotta meg kapuit, 1865-re a pesti Duna-parton felépült a Friedrich August Stüler által tervezett neoreneszánsz székház, mely mind a mai napig otthonául szolgál a magyar szellemi élet fellegvárának (dísztermének freskóit Lotz Károly festette).
1925-ben, az Akadémia alapításának centenáriumán az országgyűlés törvénybe iktatta Széchenyi István és a Magyar Tudományos Akadémia történelmi érdemeit. 1997 óta november 3-a a Magyar Tudomány Napja.
Az akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett, tudományos kutatók és kutatóintézeti hálózata révén a szellemi élet fő szervezőjévé vált. Tagjainak munkája révén megnőtt a magyar alkotók számottevő szerepe a tudomány világában. Az Akadémiának ma 285 rendes tagja van és tizenegy osztálya. Elnöke Lovász László matematikus.
