2017. szeptember 20.  Szerda
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. szeptember 20.  Szerda   Friderika
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Egyenes beszéd

Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Egyenes beszéd  
Spirót olvasni jó, Spirót olvasni kötelező, ha nem kisebb eltökéltség, mint a Magyarország iránti felfokozott kiváncsiság és úgymond az önmagában is boldogító vegytiszta világmegismerés vágya érdeklődésünk mozgatórugója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A gyufa sztorija című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A gyufa sztorija

Szerző: / 2014. december 19. péntek / Kultúra, Tudományok   

Irinyi János, gyufa“Oly gyújtófácskák előállítására kérek engedélyt, amelyek fellobbanásukkor nem zajonganak, s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot nem csinálnak.” 175 éve, 1839. december 19-én alapította meg gyújtógyárát Irinyi János Pesten, a Nyár utca 234. számú házban.

Az első modern tűzszerszám William Congrave angol tüzértiszt nevéhez fűződik, aki egy ma nem ismert anyaggal bevont pálcikát kénsavba mártott, s a pálcika már lángolt is. A tűzgyújtás ezen módja azonban nem csak igen veszélyes (az elegy bármikor durranhatott, szikrázott), hanem büdös is volt. Foszforos gyufát először 1779-ben az olasz Louis Peyla készített, 1803-ban tűnt fel a káliumklorátos mártógyufa, 1805-ben az első káliumklorátos, majd durranóhiganyos dörzsgyufa s 1825-től került piacra a (még mindig robbanékony) foszforos dörzsgyufa. Ezen a bajon segített Irinyi, aki 19 évesen Bécsben figyelt fel arra, hogy tanára kísérletezés közben kudarcot vallott a kénvirággal dörzsölt ólomoxid meggyújtásával.

Irinyinek az a gondolata támadt, hogy kén helyett foszfort használ, s a foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesíti a káliumklorátot. A forró vízben oldott foszforba kihűlés után barnaport (ólom-peroxidot) és enyvet kevert, majd ebbe mártotta a kénezett végű pálcikát. A gyufát (a német Zündholz neve alapján egy ideig “cündhölcli”) nem szabadalmaztatta, mivel Magyarországon ilyen intézmény még nem létezett, az osztrák hatóságokat pedig igyekezett elkerülni. Receptjéért először három garast kért Rómer István bécsi gyárostól, mivel ennyibe került a foszfor – s egyébként meg szerelmes volt Rómer lányába. Végül 60 forintot kapott az ötletért, amelyre Rómer 1837-ben osztrák szabadalmat szerzett, ám a lányát nem adta Irinyihez. A feltaláló szerelmi kudarcát sokáig nem heverte ki.

E gyufa sem volt tökéletes, a foszfornak is szaga volt, idővel oxidálódott, oxidja beszívta a levegő nedvességét, így a fej letörött. Emellett sötétben világított, túl könnyen gyulladt, s mérgező hatása miatt a munkások is megbetegedtek tőle.

Irinyi 1839-ben Pestre költözött, de hamar be kellett látnia, tanárként nemigen jut katedrához, ezért gyufagyárat alapított. Gyufája olcsó és jó volt, gyára fellendült, 50-60 munkással működött, s napi félmillió gyújtót készített. Kérelmét csak 1840. április 8-án adta be Pest városához. “Oly gyújtófácskák előállítására kérek engedélyt, amelyek fellobbanásukkor nem zajonganak, s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot nem csinálnak.”

Nemcsak gyufákat gyártott, hanem taplót és fidibuszt is. Egyébként nem ez volt az első foszforos-gyufagyár, 1837-től már működött egy Pesten, a Zaretzky-féle gyár. Az osztrák iparosok mindent meg is tettek, hogy a konkurenciát felszámolják, s mivel a gyáralapító inkább feltaláló volt, mint üzletember, ez sikerült is nekik. Irinyi gyára 1848-ban csődbe jutott. A gyufagyártó 1849-ben a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetője volt, amiért a szabadságharc után egy időre börtönbe is került. A szabadságharc leverése után bujdosott, majd néhány hónapig halálra ítélt és később kegyelmet kapott) öccsével a pesti Újépületben raboskodott. Szabadulása után létavértesi pusztáján élt és kísérletezett.

Irinyi János, gyufa

Később Debrecenben az István-gőzmalom számvevője, azaz főkönyvelője, a Tisza Biztosító Társaság ellenőre lett. 51 évesen nősült, két gyereke fiatalon meghalt. 1895. december 17-én halt meg Vértesen. Szabadságharcos tevékenységéről és a gyufáról sosem beszélt, az újságírókat kerülte, egyszer engedte csak lefényképezni magát – innen ismerjük arcképét. Ma a középiskolások kémiai versenye viseli a nevét.

Irinyi gyufájából mindössze két szál maradt az utókorra. Egyet Pesten, egyet Veszprémben őriznek, hosszuk 29 mm, átmérőjük 3 mm, végükön majd fél centiméteres fejjel. 1851, illetve 1867 óta olyan gyufagyártási eljárások váltak ismertekké, melyekben már nem szerepeltek mérgező anyagok. A sárga foszfor helyettesítését célzó számtalan próbálkozás végre is a “vörös”-foszfortartalmú, ú.n. biztonsági vagy svéd gyufák – a tűzszerszámok mindmáig legelterjedtebb képviselőinek – kialakulásához vezettek.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek