Fülbemászó dallamainak, az úri világot kicsúfoló vérbő humornak és groteszk komikumámak máig nem csökkent a népszerűsége. 135 éve született Szirmai Albert zeneszerző, a nagy magyar operett-komponisták egyik utolsó képviselője, a Mágnás Miska „atyja”.
Szirmai Albert 1880. július 2-án született Budapesten Schönberger Albert néven. Zongorát Szendy Árpádnál, zeneszerzést Kodály Zoltánnal, és Weiner Leóval együtt Koessler Jánosnál (Hans Koessler) tanult a budapesti Zeneakadémián. Szirmai 1906-ban olyan később világhíres zenészekkel végzett együtt, mint: Jacoby Viktor, Meszlényi Róbert, Kovács Sándor, Kodály Zoltán, Lendvai Ervin, Szendrey Aladár, Müller Károly és Weiner Leó.
Első műveit a komolyzene terén alkotta: egy balettszvitet, egy vígjáték-nyitányt, egy vonósnégyest és több zongoradarabot írt. 1906-ban lett a Pester Lloyd, majd a Polgár című lapok zenekritikusa, 1907-ben a Népszínház-Vígopera korrepetitora. Zeneszerzői tehetségét Máder Rezső igazgató ismerte fel, aki 1907-ben első darabját, a Sárga dominót soron kívül állította színpadra, amely aztán majdnem kétszázszor ment táblás házakkal.
1908-ban írta a Bálkirálynő című vígoperát. A következő évben hatalmas sikert aratott a Rajna Ferenc szövegkönyvére komponált Táncos huszárokkal, ennek hatására végleg az operett felé fordult. 1913-ban mutatták be Budapesten a Mozikirály című operettjét, amelynek címszerepét Rátkai Márton alakította.
A Mágnás Miska bemutatója 1916-ban volt a Király Színházban. A fülbemászó zenének, a vérbő humornak és groteszk komikumnak hatalmas sikere volt, a darab több mint kétszáz előadást ért meg. A nemzetközi siker sem maradt el, ennek állomásai Bécs, Berlin és Milánó voltak. A Gróf Rinaldót és a Harangvirágot 1918-ban komponálta, az utóbbit az Operaház mutatta be még abban az évben.
Feltűnést keltett Emőd Tamás verseire szerzett háborúellenes dalaival is, amelyeket Ilosvay Rózsi és Medgyaszay Vilma adott elő a Koronaherceg utcai színházban. Több népszerű kabarédalt és sanzont írt Gábor Andor verseire, és Emőd Tamás librettójára készült 1923-ban a Mézeskalács, amelynek főszerepeit Honthy Hanna, Petráss Sári, Rátkai Márton és Kiss Ferenc alakították.
Szirmai 1924-től az Egyesült Államokban élt, és a Chappel kiadó zenei tanácsadója, majd művészeti igazgatója volt. Darabjait postán küldte haza, és telefonon egyeztetett a színpadra állítókkal. Amerikai működése nem volt igazán sikeres, a Broadway-stílushoz nem tudott megfelelően alkalmazkodni, így egy idő után lemondott a további próbálkozásokról. Ezután csak mások muzsikájával foglalkozott, az elsők között ismerte fel Gershwin tehetségét, akivel össze is barátkozott. Sokra becsülte Leonard Bernsteint is, akit saját felfedezettjének tartott.
A világháború után többször járt Magyarországon. 1957-ben mutatták be Budapesten a Tabáni legendát, utolsó művét, a Heltai Jenő darabjára 1964-ben komponált Tündérlaki lányokat a Budapesti Operettszínházban állították színpadra.
Annak ellenére, hogy életének felét külföldön élte, Szirmai megmaradt pesti zeneszerzőnek. 1967. január 15-én halt meg New Yorkban. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő és Jacobi Viktor mellett a magyar operett diadalútjának fontos szereplője volt. Tizennégy színpadi alkotása közül a legmaradandóbbnak a Mágnás Miska bizonyult, amelyből 1948-ban nagy sikerű film készült Keleti Márton rendezésében, a főbb szerepekben Latabár Kálmánnal, Latabár Árpáddal, Gábor Miklóssal, Mészáros Ágival, Németh Marikával és Sárdy Jánossal.
