Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A vetélytárs: Antonio Salieri című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A vetélytárs: Antonio Salieri

Szerző: / 2015. augusztus 19. szerda / Kultúra, Zenevilág   

Antonio Salieri zeneszerző (Fotó: Wikipédia) 265 éve született Antonio Salieri olasz zeneszerző, Mozart vetélytársa és a (megalapozatlannak tűnő) legenda szerint gyilkosa. Kettejük viszonya ihlette egyebek közt Milos Forman Amadeus című filmjét. 

Az 1750. augusztus 18-án született Salieri gazdag legnanói kereskedőcsaládból származott, szüleinek elvesztése után egy jómódú velencei család vette pártfogásába. Velencében, majd Bécsben folytatta zenei tanulmányait, a császárvárosban ismerkedett meg Christoph Willibald Gluck német zeneszerzővel.

Joseph Willibrod Mähler: Salieri (Fotó: Wikiart)Első sikerét húszévesen a Moliere Tudós nők című komédiája nyomán készült vígoperával aratta, négy évvel később már a bécsi olasz operaház karmesterének és udvari zeneszerzőnek nevezték ki. (Ezt a jól jövedelmező címet Mozart sohasem kapta meg.)

Salieri ezután néhány évig Itáliában élt, 1778-ban az ő darabjával nyitotta meg kapuit a híres milánói Scala. Addigi, a klasszikus olasz opera hagyományát követő stílusa egyre inkább pártfogója, Gluck hatása alá került, Párizsban kettejük neve alatt jelent meg a Danaidák című opera.

Salieri 1788-ban tért vissza Bécsbe, ahol operáival Mozart sikeres vetélytársa lett. 1790-ben, amikor az udvari énekkar vezetője lett, felhagyott a vezényléssel, a későbbiekben zenepedagógiai tevékenysége került az előtérbe. 1813-ban a bécsi zenei konzervatórium egyik alapítója, később igazgatója volt. Tanítványa volt többek közt Beethoven, Schubert, Czerny, s Mozart Franz Xaver nevű gyermeke is. Növendékeihez bensőséges viszony fűzte, egyes források szerint 1824-ben Liszt Ferenc Bécsből történt elutazása miatt öngyilkosságot kísérelt meg.

Salieri 1824-ben vonult nyugalomba, s 1825. május 7-én halt meg Bécsben. 39 operája közül a legnépszerűbb a Palmira, Perzsia királynője és a Falstaff, emellett kamara- és egyházi zenét, oratóriumokat és kantátákat komponált, 1804-ben íródott Rekviemjét saját temetésén játszották először.

Milos Forman: Amadeus (Mozart és Salieri) (Fotó: Listal)

Életművét azonban leginkább az eredetiség hiánya jellemzi, így jelentősége messze elmarad kor- és vetélytársától, Mozarttól. Vetélkedésük nem csak személyes ellentétekből fakadt, a korabeli olasz és a német muzsika közti rivalizálás is volt. Salieri féltékenykedése és irigysége miatt elterjedt az a mindeddig alaptalannak bizonyult szóbeszéd, hogy ő mérgezte meg Mozartot.

Kettejük viszonya, a művész és a mesterember konfliktusa sokakat megihletett: Puskin egyfelvonásos művét dolgozta fel operának Rimszkij-Korszakov, a zseni és a középszer ellentétét állította középpontba Peter Shaffer Amadeus című színdarabja is, amelyet Milos Forman filmesített meg. A világsikert aratott alkotás 1984-ben nyolc kategóriában nyerte el az amerikai filmakadémia Oscar-díját.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek