Számos verse filmzenék, táncdalok és sanzonok szövegeként több nemzedék kedvelt slágere lett, köztük a Csinibaba és a Járom az utam. G. Dénes György, Zsüti posztumusz Kossuth-díjas író, dalszövegíró, műfordító 15 éve, 2001. február 26-án halt meg.
1915. június 10-én született Budapesten, eredeti neve Guttmann Dénes György volt. A fasori evangélikus gimnáziumba járt, majd 1934 és 1937 között a Kereskedelmi Akadémián folytatta tanulmányait. Első dalszövegét tizenhat évesen írta Chopin zenéjére. Versei csakhamar megjelentek a Színházi Életben, és huszonkét évesen már operettszövegkönyvet írt. Életének színtere a pesti Broadway, a Nagymező utca és környéke volt, az Andrássy úti Japán kávéházban barátjával, Rejtő Jenővel és más bohémekkel kártyázott, sakkozott. A Japánban és az utcán élt, közben Karády Katalinnak írt dalszövegeket. A kor ünnepelt dívájától kapta a Zsüti becenevet, ami a Guttmann franciás rövidítése volt (eredetileg Gutinak becézték).
A második világháború idején zsidó származása miatt bujkálnia kellett, s amikor elkapták, munkaszolgálatra vitték Ukrajnába. Innen az anekdota szerint Újszászy István tábornok, a hírszerzés főnöke, Karády szeretője mentette ki másokkal együtt egy tankon azzal az ürüggyel, hogy ki kell hallgatnia őt egy kémperben.
A világháború után kiváló angol nyelvtudása révén olyan tökéletesen magyarította a külföldi számokat, hogy mindenki eredeti magyar daloknak vélte őket: Csupa könny a szobám…; Egy cigánykaraván; Van egy kislány, Anikó; Gyere, szerelmem, indulunk máris…; Ez történt Lellén. Igen termékeny szerző volt, 1945 és 1947 között a Durium-Pátria hanglemezcég 46 szerzeményét adta ki, ezek közül sokat Karády énekelt, amiért többen Karády házi szerzőjének tartották. Sinatra, Gershwin, Cole Porter dalait fordította a magyar előadóknak. Amikor a pesti szórakozóhelyek elnevezését magyarosították, nehogy „az imperializmus kihelyezett bástyái” legyenek, Guttmannak is magyar nevet kellett választania. Így lett Gém Dénes György, de művésznévként keresztneveit használta, Dénes Györgynek nevezte magát. Az ötvenes években egy évre be is tiltották, nem írhatott a saját nevén. Később ragasztotta nevéhez a G-t, a Gém rövidítését.
Mintegy félszáz zenés darab, köztük a Majd a papa, Kisasszonyok a magasban, Férjvadász és a Köztünk maradjon szövegkönyvét, illetve dalszövegeit írta, ő ültette át magyar nyelvre a My Fair Lady, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak, a Hello Dolly, a West Side Story, a Chicago, a Hegedűs a háztetőn, a Csókolj meg Katám és a Kabaré verseit. A Vidám Színpad, a budapesti kabarék és varieték házi szerzője volt. A későbbi Nobel-díjas Kertész Imre Bekopog a szerelem című zenés darabjának dalszövegeit is ő írta.
Számos verse filmzenék, táncdalok és sanzonok szövegeként több nemzedék kedvelt slágere lett, köztük a Csinibaba, az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én, a Nekünk találkozni kellett, a Szép esténk lesz, a Sajnos szeretem, a Köszi-köszi és a Járom az utam. Dalait mások mellett Sárosi Katalin, Vámosi János és Záray Márta énekelték.
A zenés kabaré terén végzett munkásságáért több ízben kapott Nívó-díjat. 1966-ban a Táncdalfesztivál első díját kapta a Más ez a szerelem című dala (Bágya András zenéjével, Toldy Mária előadásában), eMeRton-díjban 1992-ben, Huszka Jenő-díjban 1994-ben részesült. 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2000-ben a Magyar Köztársasági Elnök Aranyérmét, 2001-ben a Fényes Szabolcs-díjat. Halála évében posztumusz tüntették ki a Kossuth-díjjal „a pesti polgár életérzésének megragadásáért, a hétköznapi és kávéházi hangulatok utánozhatatlan megidézéséért, lírai erejű, páratlan nyelvi leleménnyel megírt, egyedülálló slágerszövegeiért és fordításaiért, a „Zsüti-műfaj megteremtéséért”.
2001. február 26-án halt meg Budapesten. 1998-ban jelent meg Benedek István Gábor Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte című regénye, amely Karády, Újszászy és Zsüti háborús történetének hiteles krónikája. A könyv nyomán készült Bacsó Péter Karády Katalinról szóló filmje, a Hamvadó cigarettavég, amelynek egyik főszereplőjét G. Dénes Györgyről mintázták Rudolf Péter alakításában. Nagy gourmand volt, nevét egy leves is viseli, továbbá egy 1800 méteres lóversenyfutam.
2015-ben, születésének 100. évfordulóján fiai (Gém György és Gém Zoltán) gálakoncertet szerveztek a Művészetek Palotájában apjuk tiszteletére. Az emlékest fő célja az volt, hogy ezek a felejthetetlen dalok új hangszerelésben – a Kossuth-díjas előadók mellett – a fiatal nemzedék tolmácsolásában is elhangozzanak, s ez által továbbvigyék G. Dénes György zenei örökségét.
