2017. október 20.  Péntek
Köd 6 °C Köd
Rovatok
2017. október 20.  Péntek   Vendel
Köd 6 °C Köd

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Alfons Mucha közelről című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Alfons Mucha közelről

Szerző: / 2017. március 24. péntek / Kultúra, Képzőművészet   

Alfons Mucha: Szegfű - Virágok sorozat, 1898 (Fotó: muchafoundation.org) “Az art nouveau értelmetlenség, a művészet nem lehet új, hiszen örök” – vallotta Alfons Mucha. A szecesszió nagymesterének izgalmas művészetére hatással voltak a korszak más művészei is, mégis teljesen egyedi, azonnal fölismerhető stílust alakított ki.

Alfons Mucha alkotásaiból nyílik kiállítás a szegedi Reök-palotában

Alfons Mucha: Medee c. műve a Reök-palotában (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)A szecesszió meghatározó alkotója, Alfons Mucha grafikájából és fotóiból nyílik kiállítás pénteken a szegedi Reök-palotában. A világhírű művész sokoldalú életművéből kifejezetten a szecessziós alkotásokra fókuszál a május 7-ig megtekinthető tárlat, összhangban a Reök-palota építészeti stílusával.

A szecesszió nagymesterének izgalmas, az 1890-es évtizedekben készült alkotásokat bemutató tárlat felvonultatja a jól ismert Sarah Bernhardt-plakátoktól kezdve az olyan reklámgrafikákat is, amelyekkel a magyar nagyközönség csak ritkán találkozhat. A kiállítás segítségével a szecesszió leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.

A Prágából és a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből érkezett művek 1890 és az 1910-es évek között készültek, elsősorban Párizsban – mondta a tárlat anyagát bemutatva Nátyi Róbert művészettörténész

A szecesszió az elmúlt négy-öt évtizedben vált újra népszerűvé, ma pedig sokan pont Alfons Mucha munkáin – plakátjain, reklámgrafikái, illusztráción – keresztül ismerkednek meg a stílusirányzattal – közölte a kiállítás kurátora.

Sarah Bernhardt, a kor ünnepelt színésznője a cseh-morva származású művészt bízta meg plakátjai tervezésével. Ezek az alkotások már az új formanyelv, a szecesszió jegyében születtek, amely szerteágazó, szimbolikus vonásai megjelentek később más alkalmazott grafikai munkáin és fotóin is – tudatta a szakember.

A színésznő imázsának alakításában különösen gyümölcsöző volt művészi egymásra találása Alfons Muchával, az akkor Párizsban élő cseh festővel, aki plakátjaival, Sarah számára tervezett kosztümjeivel, ékszereivel, hajviseleteivel, díszleteivel új stílust és művészeti irányzatot, az art nouveau-t reprezentálta. Mucha plakátjai révén Sarah a zárt színházi térből kitört az utcára, s személyisége azokra is hathatott, akik soha nem láthatták élőben.

Alfons Muchára hatással voltak a korszak más művészei, mégis teljesen egyedi, azonnal fölismerhető stílust alakított ki. Grafikáin általában egy vagy kettő nagyon dekoratív, sokszor légies, érzéki nőalak szerepel, a kor divatjának megfelelően elegáns ruhában és ékszerekkel. Az alkotások erejét mutatja, hogy az egykor mulandó, hétköznapi használatra készült alkalmazott grafikai munkák, mint a plakátok, reklámgrafikák, képeslapok, csokoládék csomagolásai az elmúlt évtizedekben komoly múzeumi tárggyá váltak. Ezek közül láthat 64 darabos válogatást a közönség május közepéig.

A Reök-palota az európai szecesszió egyik markáns, ikonikus épülete, amely tíz éve működik kiállítóhelyként és összművészeti központként. A szecesszió szimbolikája – például a lila írisz – a kiállított munkákon és az épület külső díszítésén vagy kovácsoltvas korlátjain is megjelennek.

Alfons Mucha: Virágok, sorozat, 1898 (Fotó: muchafoundation.org)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek