Csinos, kitűnő alakja, jó mozgása volt, így eltért attól a női típustól, amelyhez az operák közönsége szokott. Alpár Gitta világhírű koloratúrszoprán száztíz éve, 1903. március 5-én született.
Apjától, Klopfer Ignáctól, aki előbb az óbudai, majd a budapesti Dohány utcai zsinagóga kántora volt, örökölte zenei érzékét, ő tanította először énekelni. A Zeneakadémiát, a világhírű kamara-énekesnő, Hilgermann Laura növendékeként végezte.
Az Operaház 1924. január első napjaiban Thomas Hamletjének felújítását hirdette meg, a színház nagy szopránsztárjának, Sándor Erzsinek főszereplésével. Az újonnan kinevezett igazgatónak, Radnai Miklósnak nézeteltérése támadt Sándor Erzsivel, majd eszébe jutott az előző évben végzett Alpár Gitta nevű növendék, akit rögtön szerződtetett a szerepre. 1924-ben a Rigoletto Gildájaként már óriási sikert aratott. Tihanyi Vilmos főrendező így ajánlotta a publikum figyelmébe, Alpárt: „…mint a csorgatott méz ömlik ajkáról Schubert muzsikája”. Az Operaházban dúló koloratúrháború miatt örömmel vette, amikor Erich Kleiber, a berlini Staatsoper szerződést ajánlott neki. 1926-ban búcsúfellépést tartott a Városi Színházban.
A berlini Staatsoperben ünnepelt opera-énekesnő lett. Sikert aratott a Metropol Theaterben Millöcker Koldusdiák című operettjében is. Fiatal volt és csinos, kitűnő alakja, jó mozgása volt, így eltért attól a női típustól, amelyhez az operák közönsége szokott. Alfred Rotter személyében, a berlini Admiral Theater olyan ajánlatot tett, amely művészileg is kielégíthette, anyagilag pedig sokszorosan felülmúlta az addigi operai gázsit. Lehár Ferenc Szép a világ című operettjének főszerepét kínálta, hosszú szerződéssel, és a darab férfifőszerepére Richard Taubert szerződtette.
Sikert hozott számára Dubarry, Karl Millöcker divatos operettje, amelyet a kontinens országaiban százötvenszer énekelt, s amelyből filmet is készítettek. (Idehaza 1933-ban énekelte el a Fővárosi Operettszínházban.) Gitta ekkor már Gustav Fröhlich felesége volt, a film hozta össze őket, első közös filmjük a Gitte entdeckt ihr Herz, Magyarországon Megszólalt a szívem! címmel óriási sikerrel mutatták be.
Alpár Gittára a magyar filmesek is felfigyeltek s Gál Ernő, a kitűnő magyar producer szerződtette. Egy év múlva, 1935-ben elkészült Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjének magyar és német változata, Székely István rendezésében, de már sem a film, sem Alpár nem juthatott el Németországba. Alpár ezután Londonba utazott lányával, több filmet forgatott, majd a skandináv országokban vendégszerepelt. Időközben elvált Frölichtől, néhány koncertet adott még, aztán hozzáment egy dúsgazdag svéd gyároshoz, és elköltöztek Hollywoodba.
Mindössze egyszer vállalt még szerepet: amikor René Clair felkérte, hogy Marlene Dietrich mellett játssza el a The Flame of New Orleans című (New Orleans angyalai) filmben az énekesnő szerepét, ennek nem tudott ellenállni. 1987-ben Berlinben a Golden Band kitüntetést kapott. Alpár Gitta Palm Springs-i otthonában fiatal színésznőket tanított muzsikára, éneklésre. Itt halt meg 1991. február 17-én.
1989. július 26-án Szentendrén, a Nosztalgia Kávéházban mutatták be, a Hölgy rózsaszínben című darabot, amely a művésznő életét dolgozta fel. A darabot Miklós Tibor írta, Alpár Gittát Tiboldi Mária alakította.
