310 éve nyomtatták ki az első magyarországi újság, a Mercurius Hungaricust, melyet a Rákóczi-szabadságharc idején elsődlegesen a „nép vigasztalásának” és a szegénység bátorításának szolgálatába kívántak állítani.
1705. június 5-én a lőcsei Brewer nyomdában nyomatta ki Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc személyi titkára az első magyarországi újság, a Mercurius Hungaricus azaz a „Magyar Merkúr” első számát.
Az újság terve Esterházy Antal gróftól származott: II. Rákóczi Ferenchez írott levelében javasolta a lap megjelentetését. A kuruc tábornagy és II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem elsőként ismerték fel hazánkban, hogy a lap, de legalábbis egy időszaki kiadvány, sokat segíthet az emberek tájékoztatásában.
A gróf a „nép vigasztalásának” és a szegénység bátorításának szolgálatába kívánta állítani a lapot. A kuruc szabadságharc hivatalos lapja a közvélemény irányítására és az ellenséges hírek ellensúlyozására törekedett.
Rákóczi – amiként ez irataiból és levéltárából kiderül – már a szabadságharc előtt élénk figyelemmel kísérte a korabeli újságokat és folyóiratokat. A párizsi Gazette-et, a hollandiai hugenották francia lapjait, a Mercure Historique et Politique című hágai és a Lettres Historiques című amszterdami folyóiratokat olvasta rendszeresen, amelyek havonta közöltek hírösszefoglalókat és kommentárokat.
A szabadságharc alatt a francia és a hollandiai lapok mellett az angol újságokat is meghozatta. A császári propaganda ellensúlyozása érdekében is fontosnak tartotta egy lap elindítását. Rákóczi végül személyi titkárára, a külpolitikai ügyeket irányító Ráday Pálra bízta a lap ügyintézését, mert a cél nem a hazai lelkek gondozása, hanem a külföld tájékoztatása volt. Ezért lett az újság latin nyelvű. A lapot a szabadságharc tábornokainak tudósításai tették ki, az elsőben Bercsényi Miklós, Bottyán János, Károlyi Sándor és Forgách Simon beszámolója olvasható.
Az újság a harmadik számtól kezdve Mercurius Veridicus ex Hungarica címmel (utalva az igazmondásra) látott napvilágot. Elsődleges feladata az volt, hogy a Rákóczi-szabadságharcról hiteles képet nyújtson a tájékozatlan, Bécs által félrevezetett külföldi közvélemény számára. Ezért jelent meg – a kor szokásaitól eltérően – a nemzet nyelve helyett latinul. Ráday a lőcsei Brewer-nyomdában nyomtatta ki az első számot, és még aznap külföldre is küldött belőle.
A kis formátumú, nyolcadrét alakú, 4-6 lapos újság csak híreket közölt, elsősorban tábori beszámolókat, harctéri tudósításokat.
1705 és 1708 között Rákóczi, 1708 és 1710 között pedig Bercsényi Miklós gróf kancelláriáján szerkesztették. Az újság először hetente, később havonta jelent meg, de rendszertelenül, 1706 és 1708 között például egyetlen száma sem jelent meg.
Az utolsó esztendőben, 1710 elején havonta jelent meg, de márciusban végleg megszűnt. Utolsó számával nemcsak az első hazai hírlap története fejeződött be, hanem hosszú időre az önálló magyar politikai újságírás is.
A Mercurius – a Rákóczi-szabadságharc közlönyeként – olyan hangot és stílust vezetett be, amelyet a szatmári béke utáni évtizedekben nem lehetett folytatni. Évek során újabb és újabb példányok kerültek elő hazai, német és francia levéltárakból: jelenleg a Mercuriusnak 13 nyomtatott és kéziratos példánya ismeretes, de mindössze csak hat száma, mert egyes számokból két-három példány is előbukkant.
