„Belőlem valaki útra vált, útra a jobbik részem / kiment belőlem, itt hagyott, csak úgy észrevétlen” Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező 70 éves.
BEREMÉNYI GÉZA: JOBBIK RÉSZEM
(részlet)
Belőlem valaki útra vált, útra a jobbik részem
kiment belőlem, itt hagyott, csak úgy észrevétlen,
félre se néztem, annyi volt,
csak annyi volt, egy szót se szólt
hirtelen elment, itt hagyott,
valaki útra vált, a jobbik részem.
Belőlem valaki útra vált, és én utána néztem,
jól van hát, menjen, tűnjön el az én jobbik részem,
először úgy tűnt, semmi sem
változott azzal, hogy hirtelen
fogta magát a hűtelen,
s útra vált belőlem a jobbik részem.
Budapesten látta meg a napvilágot 1946. január 25-én, eredetileg Vetró Gézának anyakönyvezték, majd mostohaapja után Rozner volt a neve. Első írásai megjelenését követően döntött úgy, hogy végleg édesanyja vezetéknevét, a Bereményit veszi fel. Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, majd 1970-ben az ELTE magyar-olasz szakán szerzett diplomát. Az egyetem utolsó évében jelent meg első novelláskötete A svéd király címmel.
Ebben az időben volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás nevű rajztanár, aki szabadidejében gitározott, és elsősorban a maga komponálta dallamokat játszotta. Bereményit, akinek saját bevallása szerint botfüle és rettenetes énekhangja van, vonzotta a zene világa, s dalszövegeket kezdett írni bérlőtársa zenéjére. Így alapozódott meg egy több évtizedes barátság és munkakapcsolat, így születtek meg azok a sajátos hangulatú, a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tíz nagylemez, többek között a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Műcsarnok, a Frontátvonulás, a Jóslat, az Utóirat, a Nyugati pályaudvar, A telihold dalai és számtalan előadóest született.
Az egyetem elvégzése után egy évig reklámpropagandista, majd 1971-től hét éven át a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja volt. Közben megírta első forgatókönyvét, amelyet 1972-ben Kézdi Kovács Zsolt filmesített meg Romantika címmel. Később is több nagy sikerű magyar filmnek lett forgatókönyvírója, a Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idő, A nagy generáció, a Meteo, a Potyautasok című filmek is az ő keze nyomát viselik magukon.
A hetvenes évek elejétől a drámaírással is megpróbálkozott, első darabjait (Sámánének, Olálá, Orr) amatőr színjátszó együttesek vitték színre. 1975-ben született meg első egész estés darabja Kutyák címmel. A Pesti Színház 1978-ban mutatta be a Légköbméter című drámáját, majd egy évvel később Kaposvárott állították színpadra a Halmi vagy a tékozló fiú című darabját, amelyek később a Trilógia című kötetben jelentek meg. Drámái, más írásaihoz hasonlóan nemzedékének, az úgynevezett nagy generáció tagjainak életérzését, apa- és múltnyomozó szenvedélyét szólaltatták meg. 1978-ban jelent meg hasonló témájú Legendárium című családregénye.
1978-tól 1995-ig szabadfoglalkozású író volt, majd Schwajda György meghívására a szolnoki Szigligeti Színházhoz került rendezőnek. Közben, a nyolcvanas évek közepén a Budapest Filmstúdiót igazgató Nemeskürty István filmrendezésre hívta Bereményit, aki örömmel vállalta az új kihívást, s 1985-ben megrendezte A tanítványok című filmjét. Négy évvel később készült a Teleki téren piacozó Bereményi nagyapa emlékét feldolgozó alkotása, az Eldorádó, amellyel elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját, s a legjobb európai filmnek járó díjat is. 1993-ban rendezte A turné című filmjét, amelyben a főszerepet, mint előző két filmjében is, Eperjes Károlyra bízta, majd a 2002-es A Hídember című Széchenyi-film címszereplőjévé is őt választotta.
1997-ben eljött Szolnokról, 2006-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. 2012 januárjában a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad közös ügyvezető igazgatója, majd a két színház egyesülése után a Thália Színház igazgatója lett.
A színházi munka, a rendezés mellett továbbra is fő tevékenysége az írás, legutóbb a Vadnai Bébi című regénye jelent meg, ezzel párhuzamosan írt egy színdarabot Kincsemről, a csodakancáról, amelynek ősbemutatója 2014 márciusában volt a Thália Színházban. Írt még dalszövegeket Udvaros Dorottya, Básti Juli-Cserhalmi György, Für Anikó zenei lemezeire is.
A sokoldalú író-rendező munkásságát több rangos kitüntetéssel is elismerték: 1984-ben József Attila-, 1989-ben Balázs Béla-, 1992-ben Magyar Művészetért, 1993-ban Déri János-, 1998-ban Huszka Jenő, 2001-ben Kossuth-, 2011-ben Prima-díjat kapott, 2003-ban életműve elismeréséért Szép Ernő-jutalmat vehetett át. 2013-ban Józsefváros díszpolgára lett.
