Kosztolányi Dezsőtől származik az a híressé vált mondás: „Sietek haza, mert Karinthy megígérte, hogy eljön hozzánk, és hátha megfeledkezett róla, hogy megígérte, és csakugyan eljön.” Karinthy Frigyes 75 éve halt meg.
Ez a naptári bizonytalanság egész életére rányomta bélyegét. Híres volt arról, hogy sem a megbeszélt napokat, sem a megállapított időpontokat, kézirat, cikkek leadásának napjait nem tartotta be soha. Saját életkorában is tévedett egy kerek esztendővel. Önéletrajzaiban következetesen 1888-at írt születési dátumnak, s csak halálakor derült ki, hogy egy évvel állandóan fiatalabbnak mondta magát. Hetvenöt éve, 1938. augusztus 29-én halt meg a múlt századi magyar irodalom egyik legeredetibb alakja, Karinthy Frigyes író, költő, műfordító, humorista.
Az Így írtok ti egy életre szólt
Karinthy Frigyes bizonyára a legeredetibb tehetségek egyik a 20. század prózaírói közt. Sokgyerekes budapesti kispolgári családban született 1887. június 25-én. Apja költők és filozófusok barátja, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt, az ifjú Karinthy eleven szellemi közegben, művészeti, irodalmi, filozófiai viták légkörében nevelkedett. A Markó utcai reálgimnázium 15 éves tanulója volt, amikor első regényét folytatásokban közölte a Magyar Képes Világ című lap. Az érettségi után egyszerre kezdett bölcsészeti, orvosi, természettudományi stúdiumokat, de diplomát soha nem szerzett. Nyitott és érdeklődő elme volt, foglalkoztatta a tudomány és a technika fejlődése, a film és a rádió, ő maga is kipróbálta a repülőgépet és a léghajót.
1908-tól volt a Nyugat munkatársa, noha a lap legjelentősebb szerzője, Ady kritikus szemmel és jegyzetekkel követi minden sorát, művelődéstörténeti jelentőségét azonnal meglátja benne. 1912-ben egyszerre jelent meg két novelláskötete, két humoreszkgyűjteménye, és az irodalmi paródiáit tartalmazó Így írtok ti, amellyel egy csapásra ismert és népszerű lett – Karinthy legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig.
„Ez olyasvalami, mint a könyvvigéc” – írja a műről Ady a Nyugatban. – „Élelmesen és sokat csatangol az író és a publikum között. Hasznos, derék, kedves kulturális szerep, s úgy szeretném már látni, hogy Magyarországon is nagyon kelljen és elkeljen. Mihelyt többet olvasnának, rögtön megteremnének a több és tehetségesebb csúfolók is. És nagy gyönyörűség volna, ha minden magyar írót kicsúfolnának.”
A paródiatörténet új korszaka kezdődött el Karinthy kávéházi márványasztalon firkált karikatúráival, melyek a legnagyobbak (Arany, Proust) paródiáihoz hasonlíthatók, sőt legjobb elődeinél is elementárisabbak, korszerűbbek, maradandóbbak.
Egy életre szóló barátság
Karinthynak tőle merőben ellentétes személyiséggel bíró ember barátja volt: Kosztolányi Dezső. Megtalálták egymást, és attól fogva nem váltak el. Éjjel-nappal együtt voltak. Barátságuk legendássá vált, tájékozatlanabbak össze is keverte őket, annyira egyek voltak, együtt emlegették őket. Noha külsőben semmiben sem hasonlítottak egymásra, alkatban annál inkább: mindketten játékosak, kamaszosan fiús viselkedéssel bíróak, rendkívül érzékenyek voltak. Híresek a közös tréfáik és ugratásaik, például Kosztolányi Nyár, nyár, nyár című versében a sorok kezdőbetűit összeolvasva ez jön ki: „Nyald ki a seggem Karinthi”. Igaz azt is hozzátette alcímnek: „Karinthy Frigyesnek, úri-magának, az embernyi embernek,”
Személyiségük, neveltetésük miatt Kosztolányi akaratlanul is tudott tekintélyt tartani, Karinthyval mindenki, még a vadidegenek is azonnal „baráti” viszonyba került. Kosztolányi kritikájának köszönhetően elfogadottá és a kritikaszerző zsenivé vált. „Nála a humor igazi kritika, alkotóművészet, dolgok, stílusok, világnézetek integrális átfogása.”
Az első világháború kitörése után kinyilvánította pacifizmusát, a Swiftet idéző Utazás Faremidóba című regénye és a Holnap reggel című drámája is háborúellenes motívumokat tartalmaz. Szatirikus publicisztikájának csúcsát a Krisztus és Barrabás című kötet jelentette. Az 1916-os Tanár úr kérem írásaiban az iskolát helyszínnek használva archetipikus helyzeteket és magatartásformákat testesít meg.
A polgári forradalmat üdvözölte, a Tanácsköztársaságot már nem, a fehérterror ideológiáját kipellengérezte, így jobbról és balról is támadták. A szélsőséges diktatúrákat az elsők között tűzte vitriolba mártott tolla hegyére, az emberi ostobaság, a szellemi tunyaság megnyilvánulásai, a torzult világ jelenségei elé tartott görbe tükröt. Regényeiben, humoreszkjeiben, elbeszéléseiben a hagyományos formákat a groteszk, az abszurd, a fekete humor irányába fejlesztette tovább. 1930-as Nem mondhatom el senkinek című verseskötete számos formai bravúrja mellett mély filozófiai-gondolati tartalmával is kitűnik.
1936-ban agydaganatot diagnosztizáltak nála, a neves svéd professzor, Olivecrona műtötte meg. Ebből az „élményből” született a túlvilági kalandozásról szóló Mennyei riport és az agyműtétre reflektáló Utazás a koponyám körül című regénye, ebből 1970-ben Latinovits Zoltán főszereplésével filmváltozat készült. A műtét után öt évre szóló nagyszabású írói tervet készített, de csak tárcákra, karcolatokra futotta erejéből. Karinthy Frigyes 1938. augusztus 29-én halt meg Siófokon.
„Mindenütt jó, de legrosszabb otthon”
Mindkét felesége korábban férjes asszony volt. Első feleségétől, Judik Etel színésznőtől született Gábor fia, aki költő lett. A második feleség, a legendásan szabad szellemű és -szájú Böhm Aranka, házasságuk a nő és férfi örök párharcának ékes és meglehetősen zajos bizonyítéka volt. Frigyükből született Ferenc fiuk jelentős és népszerű író lett.
Karinthy kiváló műfordító is volt, neki köszönhetjük a frappáns nyelvi fordulatokban gazdag Micimackót, és ő lektorálta Tom Sawyer kalandjainak magyar fordítását is.
Bár az egész életében tervezett nagy művet, az Új Enciklopédiát soha nem írta meg, helyette, mintegy mellékesen létrehozott egy hatalmas és műfajilag is igen gazdag életművet, amelynek szinte minden darabjában az emberi elme, az irodalom és a nyelv játékosságát hangsúlyozta. Hatása bármely más magyar írónál általánosabb, ötleteit, szójátékait nemzedékek ismételgetik.
Születésnapját a magyar humor napjaként ünnepeljük, ekkor ítélik oda a humoros műfaj terén nyújtott kimagasló teljesítményért a Karinthy-gyűrűt.
Felhasznált irodalom:
Kosztolányiné Harmos Ilonka: Karinthyról
Schöpflin Aladár összegyűjtött levelezése
A képek eredetileg a Minden másképp van – Karinthy Frigyes összes fényképe című képes albumban jelentek meg.
