Egy önálló és független asszony, aki a ferencvárosi gyerekkort feledni kívánta, többször is férjhez ment, hogy unatkozó úriasszonnyá, majd megélhetési gondokkal küzdő hivatalnokfeleséggé váljon, aki játszani kívánt és írni. Aki József Attila nővére volt. József Jolán 115 éve született.
„Amikor én születtem, apám, aki fiút remélt, úgy felbőszült csalódásán, hogy meg akart fojtani. Hat éves voltam, amikor anyánk újból reményteljes állapotban volt. Papa féltő gonddal vette körül. A beteg asszony ismételten elmesélte álmát: megjelent neki egy ősz öregember, aki elmondta, hogy fia születik. És a fiút nevezze Attilának, mert híres ember lesz belőle.” (József Jolán)
József Jolán 1899. január 16-án született, 1919 és 1928 között a Lippe Lucie-nek nevezte magát. A tehetséges, kalandokra vágyó szappanfőző munkás József Áron, és József Áronné, leánykori nevén Pőcze Borbála (a Mama), szabadszállási parasztlány harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten. Jolán így emlékezett öccse, Attila születésének napjára: „1905 április 11-én megszületett a várvavárt fiú. Születése majdnem anyánk életébe került – öt és fél kiló volt, amikor a világra jött.”
A családfenntartó 1908 nyarán – Jolán kilenc-, Etus öt-, Attila hároméves volt – egy napon váratlanul eltűnt, ami az egész családra nagy hatással volt. Sokáig úgy tudták, hogy követte vállalkozókedvét és kalandvágyát, és engedett a tengeren túli új világ iránti vonzalmának, és kivándorolt Amerikába. Valójában Romániába ment, 1909 nyarán Craiovából írta utolsó levelét gyermekeihez. Eddig tartott Jolán (akit mindenki Jocónak becézett) gyermekkora.
A Mama egyre nehezebben tartotta el családját, kénytelen volt két évre vidékre küldeni a gyerekeket, majd miután ismét otthon voltak, hogy a minél több munkát tudjon ellátni, Jolán vette át a nevelésüket. A fiatal lány kitörni vágyott a szegénységből és a rá nehezedő gondokból; alig tizenöt évesen, 1914 nyarán hozzáment Pászti Elemér tornatanárhoz, aki a családot is magához vette, ám a házasság csak négy évig tartott. Ismét otthon találta magát, és édesanyja halálától, 1919-től éveken át nevelte öccsét, Attilát.
Második férje Makai Ödön ügyvéd lett, aki nem kívánta elfogadni Jolán egyszerű származását, ezért megkövetelte, hogy Lippe Lucie álnéven vegye feleségül. Jolán kilenc évvel később elvált Makaitól, ám néhány hónap múlva, 1928 szeptemberében ismét hozzáment, mindösszesen egy hónap erejéig. Makai, aki felfedezte József Attila tehetségét és igyekezett segíteni előrejutását, végül a kisebbik lányt, Etelkát vette feleségül, akivel élete végéig együtt maradt.
Jolán nem nyugodott, miután a kudarcok miatt a színészettől elment a kedve, ismét férjhez ment, ezúttal Bányai László újság- és dalszövegíróhoz, majd a boldogságot hajszolva negyedik férjének Gerhauser Albert magyar-német szakos tanárt választotta, ez a frigy is válással végződött.
József Jolán egész életében arra vágyott, amit nem érhetett el, azzal szembesült, amit soha nem kívánt magának, mindig kompenzált, szerepelt és játszott. Anyáskodott testvérei, főként Attila felett, és igyekezett nagyobb befolyást kieszközölni a művészéletben.
Valachi Anna Világhiány, sorscsere, játék, alkotás című írásában így jellemzi a legidősebb nővért: „Önérvényesítő életstratégiáját az örökös szerepjátszás modus vivendijére alapozta: élete ötvenegy esztendeje során négyszer volt férjnél, s a társadalmi ranglétrán fölfelé vezető házasságaiban mindig készségesen föláldozta – pontosabban átmenetileg háttérbe szorította – saját identitását, férjei igényeihez idomulva.”
Levelek Jolánnak, József Attilától
Makó, 1920. XI. 2.
Kedves Jocó!
Ma kiadták a szénszünetet, bizonytalan időre. De itt a tanár urak bizonyosnak tartják, hogy Január közepe előtt semmi esetre sem lessz tanítás. Itt az Internátusban sem fűtenek. Olyan hideg van, hogy a két dézsába ami a folyosókon van és a reggeli mosdáshoz szükséges vizet tartalmazza; befagyott a víz.
Itt most éppen nagy pakolás van. Majdnem mindenki hazamegy. Csak kívülem még hárman maradtak itt. A tanár aki engem tanít az is haza utazik Szegedre, és azt az ajánlatot tette, hogy én is menjek vele őhozzájuk Szegedre. De ez két azaz kettő ezer koronába jönne havonként. És azt mondta még, hogy irjam meg azt, hogy már csak négy hét szükséges a tanuláshoz, úgy, hogy becsületesen az egész anyagot elvégezzük. Én persze nemet mondtam neki, de mivel ő azt mondta, hogy irjam meg haza az ajánlatát és én ezt megígértem neki, csak azért említem. És ha eddig olvastad, nehogy azt hidd, hogy talán követelő lettem, vagy nem volnék megelégedve valamivel, mert igenis, én mindennel meg vagyok elégedve és mindenért nagyon hálás vagyok, amit — kérlek szeretettel, hogy — hozd Dr. Ödön2 tudomására. Ámbár — és ezért hálás lennék az Etának — küldhetnétek egy ici-pici sült tésztát. (Majd azt írtam, hogy kenyeret) De nem muszáj meg vagyok én vígan a nélkül is.
Kérlek szépen írd meg, hogy ha a tanár is elutazott, akkor én is hazalátogathatok-e egy-két napra. Azalatt tanulok majd otthon is. De ha nem akkor is, és mindenesetre írj kérlek.
Ja igaz, az iskolában az Ötödikes anyagból -magyarból jelesre, és latinból kettesnél jobbra feleltem. Ki van elégítve az önérzetem, mert a latin, és történelem tanára, különben osztályfőnököm, mint követendő példát állított a többiek elé
Isten veled! Csókolom az Etát, és mond neki is hogy irjon.
Makó 920 nov. 13.
Attila
Kedves Lucie!3
avval kezdem, hogy szidd össze az Etát amiért nem ir. Vagy már elfelejtette a gazember Attilát?
A tanár úr elutazott haza, és már egy másik tanit, egy menekült, különben a gymnaziumban rendes tanár. Rémes milyen nehéz a mondattan. Ajaj! De megy! Itt fűtünk mégpedig esténként. Kapunk egy pár drb fát és mi megtoldjuk ágydeszkával. Csak hárman vagyunk, de azért semmivel sem kapunk jobbat mint máskor, pedig akik elmeritek csak fizetik az internátust
A csomagnak amit feladtál nagyon örülök, és folyton azt sóhajtom: Bár már itt volna! A szénszünetnek Január előtt nem lessz vége, mert a városnak sincs fája, és ha a gymnaziumnak jönne is, a város lefoglalná, mert fontosabb, hogy a közönségnek legyen annyi, hogy legalább főzni tudjon.
A korcsolyám hogy hol van? arról igazán halvány dunsztom sincs.
Pénzre égető szükségem ugyan nincs, de hálásan venném, ha küldenél, és nem kellene róla elszámolni.
Ja igaz, ha van otthon egy magyar-latin szótár, légy szíves küld el.
Csókol Téged és Etust
Attila
A nov. 9. leveledet úgy írtad alá, hogy csókol Etus és Attila,
Csókol Lucie
2. u. i. Légy szíves külld el a sakkom.
Ölel Attila
Makó, den. 9. fr. 1921.
Liebe Lucie,
Hier ist das deuschen Brief, kann ich sagen das habe ich meinen ganzen Wissenschaft hineigelegt. Sei so gut schreib auch Du deutsch, das vermehre ich meinen Wortschatz. Ich dier danke fünfzig kronen, ich wünsche, das sei deine Meinung, das ich verdiene (Freilich in allen Monaten.) Sei so gut schreibe mir, das kann ich deutsche Lehrstunde.
Meine Herz hat Leid, nach meinen Briefmarken darum bitte ich dich sende welche zu hause sind. Ich danke das im Bücherschrank sind verborgen. Mit diesen sande mir-bitte – den schweiter Katalog. Wenn der kleine Album vorhanden ist, so herzlich empfange.
Ich schriebe dir nicht mehr, weil beim deutsch musz ein wenig Wissenschaft, welche ist mir nicht.
Tausend Küsse und Grüsze
von Attila
* Lucie – Makai Ödön feleségét, József Jolánt így nevezte, hogy elfedje proletár származását.
Magyarul:
Makó, 1921. febr, 9-én.
Kedves Lucie,
lm itt a német levél; mondhatom, egész tudományomat belefektettem. Légy oly jó, írjál Te is németül, hogy növeljem szókincsemet. Köszönöm néked az ötven koronát, szeretném, ha az lenne a véleményed, hogy megérdemlem. (Persze minden hónapban.) Légy oly jó, írj nekem, hadd legyen német nyelvórám.
Fáj a szivem a bélyegeim után, ezért kérlek téged, küldd el, amik otthon vannak. Azt hiszem a könyvszekrényben vannak eldugva. Küldd el ezekkel nékem — kérlek — a svájci katalógust. Ha a kis album megvan, szívesen venném.
Nem irok neked többet, mert a némethez kell egy kevés tudomány, ami nekem nincs.
Ezer csók és üdvözlet Attilától
Kedves Luciekém,
mindenekelőtt a 300 frt és a 600.000 K-t nyugtázom
– mindkét küldemény nagyon jól és jókor jött. Kívülük nem is kaptam sehonnan – a Népszaváék a választások miatt nem érnek rá a költészetre, Fellnertől sem jött semmi az októberben küldött 100 Frn kívül.18
Már elköltöztem a Vaticanból, mert váratlanul és utólag fölemelték a lakbért 280 Fr-ra a fűtés címén.
Tehát:
Paris. (V.) 10 rue de la Huchette;
pont a Boulv. és Place St Michael mellett a Notre Damemal átellenben. Itt ketten lakunk és a szobának az a hallatlan nagy előnye, hogy egyáltalában nem lehet fűteni.
Párizsról le kell beszéljelek, azt hiszem, ha most kijönnél még jobban csalódnál abban a buta összezavart Mah-Jong partiban, amelyet a Baedeckerek Paris néven neveznek 1 Hogy Ady, ez az iszákos hülye mit látott a pálinkában, az más lapra tartozik. Itt egyáltalán nem lehet ámulni, ha csak azon nem, hogy miként lehet annyi utolsó piszkos Krejzleráj egyrakáson mint itt. Legszívesebben fölrobbantanám ; állandóan és hiába keresem benne mindazt, amit beleképzeltem. Soha olyan bornírt és fáj atóan ostoba filmeket nem láttam, mint amilyeneket itt a Nagy Francia Nemzetnek pirulás nélkül a legkedveltebb szellemi csemegeként föltálalnak. Van egy pár épület, 2-3 tér, és ucca, melyek érdemesek — de azokat már láttad, azt hiszem.
Sándor Kálmán19 nevű barátom szerelmes a fényképedbe, és könyörög, hogy adjam neki. Nagyon szívesen, ha küldsz helyette másikat.
Ha ide akarsz jönni mindenáron, eredj el inkább a tenger mellé, ahol süt a nap, nevess sokat és örülj, •- de szeretném, ha ezeket már otthon is megcselekedned. Vagy menj inkább Bécsbe, ott sokkal kedvesebb, németül tudsz, és ott rengeteg alkalom van és hely kirándulásra a környező’ hegyekbe.
Mindenesetre ülj fel egyszer a Rax bahnra felejthetetlen élmény. Ott az én társaságom. (Lesznai, Gáspár, Hatvány, Fényes Samu)20 =ok szeretettel fogad majd,— és bármilyen hihetetlen, ott olcsóbb az élet. Ott ami olcsó az egyszerű, itt ami olcsó az rossz.
Most nem érek rá, de vasárnap hosszú levelet küldök. Szervusz, ölellek és csókollak mindőtöket.
A
926. nov. 24. szerda
Drága Ladern,
Párizs, 1927. máj. 8.
a 400 Fr-t ossz mondanivalóddal együtt, hogy miért nem írok, megkaptam. Úgyszintén annak idején a 100 P-t és a csomagot. Kezd gyanússá válni a dolog, hogy leveleim állandóan elkallódnak. Vizsgáljatok meg minden egyéb küldeményt, amelyet kaptok, hogy nem voltak-e előzőleg fölbontva? Legutóbbi levelemben a Láthatárról írtam s oly régen, hogy feltétlenül meg kellett kapjad, még mielőtt a pénzt számomra föladtad volna. Ha azóta megérkezett, nézd meg a dátumot, külön a lebélyegzést s vessd össze a kézbesítési napi kelettel. Ezt más levelekkel is megteheted, mert tulajdonképpen nem az én, hanem a ti postátokról van szó!
Mindeddig vártam, hogy válaszolsz valamit, hiszen a pénz mellé semmit sem irtál. Tudd meg, hogy Rubin László megkapta-é a levelemet. És miért nem ír? Én bizonyisten nem kapok migrént ha nem kellek nekik.
Nekem úgy sem a lap mai összetétele szimpatikus, hanem csak az, hogy végre van valami, ahol a derék és zöld munkatársak között esetleg komoly dolgokról is lehet beszélni.
A demokráciáról odahaza bó’dületes dolgokat gondolnak el a Szász Zoltán25 féle kispolgárok.
Én nem is értem, hogy ez az ember miért nem marad eredeti és állandó témája, a szexualitás mellett. Akkor az odahaza uralkodó tájékozatlanságot legalább jobban nem zavarná össze.
Semmi különös újság nincs. Ödönt kérem, hogy ha lehet, már most biztosítson számomra egy állást az őszre Pesten.
Szervusz csókollak benneteket
A
Mi van az Etussal?
Legutóbbi versemet küldd vissza!
Felhasznált irodalom:
József Jolán: József Attila élete
Valachi Anna: József Jolán, az édes mostoha
József Attila válogatott levelezése, OSZK
