Kevés alkotó volt képes olyan átütő erővel megírni saját fájdalmait, mint a 88 éve elhunyt József Attila. A sorsával birkózó költő életének apró részletei máig megőrzik drámai elevenségüket.
88 éve, 1937. december 3-án Balatonszárszón hunyt el József Attila, akinek neve ma már a magyar költészet egyik legfényesebb csillaga. Élete azonban nemcsak a nagy versek és legendás sorok története, hanem tele van olyan drámai, gyakran megrendítő vagy éppen meglepően hétköznapi epizódokkal, amelyek más fényt vetnek a „nemzet költőjére”.
Életműve posztumusz teljesedett ki igazán: munkásságát Baumgarten-díjjal, majd Kossuth-díjjal ismerték el, születésnapját pedig a magyar költészet napjává tették. Versei ma is ugyanazzal a fájó, tiszta, egyszerre személyes és egyetemes erővel hatnak, mint amikor papírra vetette őket.
Összegyűjtöttünk 5+1 izgalmas érdekességet a sorsával küzdő géniuszról.
1. Egyetlen mondat fordította más irányba az életét
A Tiszta szívvel megjelenése azonnal vihart kavart. Horger Antal professzor, miután elolvasta a verset, közölte vele: „Én akkor sem fogom magát tanítani.” Ez nemcsak az egyetemi pályáját törte ketté – életre szóló sebet is ejtett rajta. A szöveg, amelyet ma a modern magyar költészet egyik csúcspontjaként tartunk számon, a maga korában botrány volt, és radikálisan formálta József Attila önképét.
2. Világirodalmi jelentőségű szerelmes vers született egy lehetetlen érzelemből
A lillafüredi íróhéten találkozott Marton Mártával, és szenvedélyesen beleszeretett. A fiatal művészettörténész viszont nem viszonozta az érzéseit. Az ebből a feszültségből született Óda – a magyar szerelmi líra egyik csúcsteljesítménye. A természeti képek, a filozófiai mélység és a személyes vágy egyszerre formálták a művet, amelynek „világlátó” tágassága a világirodalom térképére is felhelyezte a költőt.
3. A pszichoanalízis egyszerre volt menedék és Zsákutca
Kevés magyar író állt olyan közel a pszichoanalízishez, mint ő. Terapeutája, Gyömrői Edit azonban nemcsak szakemberként hatott rá: a költő érzelmileg is kötődni kezdett hozzá. A terápiás ülések mellékterméke lett a sokáig zárt szekrényben pihenő Szabad ötletek jegyzéke, amelynek nyers, szűretlen szövegvilága egyszerre sokkol és feltár. A dokumentum ma a korszak egyik legizgalmasabb lélektani lenyomata.
4. A szegénységből akart – és tudott is – költészetet csinálni
Gyermekkorától fogva azt hangoztatta: költő lesz, bármi történjék. A ferencvárosi nyomor, a nevelőszülős évek és az állandó hányattatás ellenére 20 évesen már kötettel rendelkezett. A makói gimnáziumból való kimaradást, a gyári munkákat, a tanulmányai többszöri megszakítását sosem tekintette akadálynak – sőt, ezek a tapasztalatok tették verseit olyan mélyen hitelessé.
5. A Szép Szó adott neki először valódi közösséget
1936-tól a Szép Szó munkatársa, majd szerkesztője lett. A folyóirat – Ignotus Pál és a köré szerveződő baloldali, szellemi társaság – volt számára az utolsó igazi „otthon”. Itt nemcsak költőként, hanem gondolkodóként is komolyan vették, és itt találta meg azt a baráti, szellemi közeget, amely életében ritkán adatott meg neki.
+1: Halálának körülményei máig vitatottak
1937 decemberében Balatonszárszón érte a tragédia. A költőt egy tehervonat gázolta halálra. Hogy baleset történt-e vagy öngyilkosság, hasta a mai napig megosztja az irodalomtörténészeket. A dokumentumok és a tanúvallomások sem adnak egyértelmű választ. A bizonytalanság, amely halálát övezi, tovább erősíti a mítoszt, amely köré az évtizedek során szövődött.
