2017. május 30.  Kedd
Közepesen felhős 27 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. május 30.  Kedd   Janka, Zsanett
Közepesen felhős 27 °C Közepesen felhős

John Fitzgerald Kennedy 100

A kiegyezés napja

Palásthy Ágnes: Arabella sportol

Lechner összes

John Fitzgerald Kennedy 100  
100 éve, 1917. május 29-én született Brookline-ban John F. Kennedy, az Egyesült Államok harmincötödik elnöke.
A kiegyezés napja  
150 éve, a kiegyezés évére Ausztriának szüksége volt Magyarországra, hogy birodalmi státusát fenntarthassa.
Palásthy Ágnes: Arabella sportol  
Palásthy Ágnes meséje hatalmas kaland gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Lechner összes  
Lechner Ödön a nemzeti építészet apostola volt, aki alkotásaival ma is hat. Aki kinyitja ezt a szép albumot, megtapasztalja művészi erejét.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Ljudmila Ulickaja, szabadon írva című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Ljudmila Ulickaja, szabadon írva

Szerző: / 2012. október 23. kedd / Kultúra, Irodalom   

“A kategóriák nem fontosak, a lényeg, hogy az olvasókban volt valami éhség a magánélet, a magánember témái iránt, ami engem a leginkább érdekelt” – vallja Ljudmila Ulickaja, a kortárs orosz irodalom egyik legizgalmasabb és legkedveltebb alakja.

“Egyáltalán nem éreztem ezt a bölcsészszenvedélyt. Egy dolog könyvet olvasni, megérteni, mit írnak, gyönyörködni bennük, de minek ebből az élvezetből szakmát csinálni?” (Ljudmila Ulickaja: Imágó)

Ljudmila Ulickaja (Людмила Евгеньевна Улицкая) 1943. február 21-én született a baskíriai Davlekanovóban, ahová családját kitelepítették. A háború után visszaköltöztek Moszkvába, ahol Ljudmila – akinek anyja is biokémikus volt – a Moszkvai Állami Egyetem biológiai szakát végezte el kiváló eredménnyel. A Szovjet Tudományos Akadémia Általános Genetikai Intézetében kezdett dolgozni, de 1970-ben szamizdat kiadványok másolása és terjesztése miatt elbocsátották. Azt viszont tudta, hogy az írás, az irodalom az ő útja. Ahogy az Imágóban írta: “Az irodalom a legeslegjobb, ami az emberiség tulajdona. A költészet az irodalom lelke, a legmagasabb rendű koncentrációja mindannak a nagyszerű dolognak, ami csak a világban és az emberben létezik. A lélek egyetlen tápláléka.”

Szabadúszva a magaslatba

Tíz évig nem tudott elhelyezkedni, ezalatt szakmája annyit változott, hogy már nem térhetett vissza a tudományhoz. Végül egy barátnője összeismertette a Zsidó Színház vezetőjével, aki irodalmi vezetőnek hívta az intézményhez. Ulickaja írt karcolatokat, gyerekdarabokat, bábjátékokat, rádiójátékokat, mongol költészetet fordított. 1982 óta “szabadúszó”, első novelláskötete 1983-ban jelent meg, de hazájában csak akkor vettek tudomást róla, amikor művei a nyolcvanas évek végén külföldön arattak sikert.

1992-ben közölte a Novij Mir Szonyecska című kisregényét, amelyért jelölték az orosz Booker-díjra, az ország legrangosabb irodalmi kitüntetésére. (Szonyecska a sztálini, majd a szocialista környezetben élő igazi orosz irodalmi figura, a klasszikusok lélekábrázolásával.) A Szonyecska 1995-ben Franciaországban a Szegény rokonok című elbeszéléskötetben is megjelent, ezért 1996-ban Medici-díjat kapott, ezt a kötetét azóta közel harminc nyelvre fordították le.

“Suhantak a zenére, mint a szél, és a vad zenehangok beléjük hatoltak, nem volt itt semmiféle finom érintés, hanem csak kipörgetés, repülés, aztán megint kipörgetés, és a széles vállú Vova mintha csak egyik kezéből a másikba dobálta volna. Hívta egyáltalán táncolni?” (Ljudmila Ulickaja: Imágó)

Hétköznapi emberek

Magyarul először a Médea és gyermekei jelent meg, amelyben ironikus, elragadó stílussal ír az emberi értékekről, azok összetartó erejéről. Ezt követte a genetikus múltjára építő Kukockij esetei, amelyért megkapta az orosz Booker-díjat, a könyvből készült tizenkét részes tévéfilmet nagy sikerrel vetítették Oroszországban. 1997-ben jelent meg a Vidám temetés – egy furcsa orosz emigráns család és egy különleges halál története, az elbúcsúzás regénye. Az Életművésznők főhőse egy szerethető nőalak, s a köréje szövődő hat élettörténet. Az Odaadó hívetek, Surik (amely az év könyve lett 2004-ben) egy nők által körülvett “jófiú”, Surik ironikus,szeretetteljes ábrázolása. Daniel Stein, tolmács című regénye 2006-ban jelent meg, s elnyerte az orosz Nagy Könyv-díjat. Több művét megfilmesítették és több darabja fut a moszkvai színházakban.

Ulickaja úgy véli, ...”a kategóriák nem fontosak, a lényeg, hogy az olvasókban volt valami éhség a magánélet, a magánember témái iránt, ami engem a leginkább érdekelt.” Regényeit, elbeszéléseit mély emberábrázolás jellemzi, szenvedélyesen és bensőségesen ír hőseiről, közel hozza és szerethetővé teszi őket. Különlegessége a meseszövésben, a különböző családi és szerelmi szálak – időnként bonyolult és meghökkentő – szövésében, az emberi sorsok finom ábrázolásában rejlik. A hétköznapi emberi életek hátterében pedig érzékletesen bontakoznak ki a közelmúlt történelmi-politikai eseményei, a legnagyobb orosz klasszikusokat idézve az olvasóban.

“A nevük pedig: Iván és Marja. János és Mária. Az orosz fül számára mese és muzsika: mennyire illenek egymáshoz ezek a nevek.” (Ljudmila Ulickaja: A mi Urunk népe)

“Mondtak már rám mindent, az újrealistától az újszentimentalistáig. A kategóriák sosem fontosak. A lényeg, hogy az olvasókban volt valami éhség a magánélet, a magánember témái iránt, ami engem a leginkább érdekelt. (…) Nem a közösségi életre vonatkozó lózungoktól jó a világ, hanem a személyestől. Az egyéni jóságtól, erkölcsösségtől, tisztességtől. A közösségi ember felelőtlen, a magánember viszont felelősséggel viseltetik az iránt, amit csinál. Ez ilyen egyszerű” – vallja Ljudmila Ulickaja.

Könyvei magyarul

Médea és gyermekei (Magvető Kiadó, 2003.), Életművésznők (Magvető Kiadó, 2004.), Vidám temetés (Magvető Kiadó, 2005.), Szonyecska (Magvető Kiadó, 2006.), Odaadó hívetek, Surik (Magvető Kiadó, 2008.)
Kukockij esetei (2. kiadás, Magvető Kiadó, 2008.), Daniel Stein, tolmács (Magvető Kiadó, 2009.), Történetek állatokról és emberekről (Magvető Kiadó, 2009.), Elsők és utolsók – Válogatott elbeszélések (Magvető Kiadó, 2010.), Imágó (Magvető Kiadó, 2011.), Történetek gyerekekről és felnőttekről (Magvető Kiadó, 2012.), A mi Urunk népe (Magvető Kiadó, 2012),

Felhasznált forrás:
Magvető Kiadó
Ulickaja.hu
MTI sajtóanyag

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek