2017. szeptember 26.  Kedd
Közepesen felhős 18 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 26.  Kedd   Jusztina
Közepesen felhős 18 °C Közepesen felhős

A West Side Story sikere

William Faulkner világa

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

A West Side Story sikere  
60 éve, 1957. szeptember 26-án mutatták be a West Side Storyt a New York-i Broadway-n.
William Faulkner világa  
120 éve született William Faulkner, akinek művészete a Dél világában gyökeredzik. Nosztalgiával nézi a hagyományos, ültetvényes világ pusztulását, nem tudja elfogadni az iparosodó társadalmat.
Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Mindenkinek van egy Klotild nénije? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Mindenkinek van egy Klotild nénije?

Szerző: / 2013. november 4. hétfő / Kultúra, Teátrum   

Vaszary Gábor: Klotild néni, Karinthy Színház, (Miller Zoltán, Szacsvay László) (fotó: Nagy Dániel)Szacsvay László bepofátlankodik egy tisztes polgári otthonba kukkolni, Miller Zoltán szembesül némi magánügyi problémával, Csere László hűséges barátként követi őt mindenben (szó szerint). Az asszony pedig? Vaszary Gábor Klotild néni című bohózatában bizony több, mint ingatag.

Képzeljünk el egy kiváló egzisztenciával bíró pesti lakásban élő házaspárt, akik boldogan élnek, mindaddig amíg… Ezen a napon is minden a megszokott napirend szerint zajlott volna, csakhogy Szacsvay László a titokzatos Leskovicsként neje hűtlenségére hivatkozva megjelenik a szalonban, a házi úr, vagyis Miller Zoltán legnagyobb meglepetésére. Ugyanis a váratlan vendég az állítólagos feleségét akarja meglesni, amint a szomszéd, kék függönyös lakásban éppen megcsalja őt. Mikor a jóképű, kiváló egzisztenciával bíró, feleségében soha nem kételkedő úriember ki akarja penderíteni lakásából, megrökönyödik Leskovics megjegyzésein, miszerint minden asszonynak van egy Klotild nénije, akit meg kell látogatni vagy épp beteg, és felteszi a kérdést: “Ott volt maga, amikor nem csalta meg magát a felesége?”

Innentől kezdve teljesen érthetővé válik Vaszary Gábor bohózatának beharangozója, merthogy a vígjáték irodalomban valóban több híres nagynéni szerepel, Klotild nénit viszont név szerint kevésbé ismerjük. Persze időről-időre mindenkiben felmerül a zöld szemű szörnyeteg, de Vaszary Gábor Klotild nénije gyakran elkerüli a figyelmünket. Hogy kicsoda Klotild néni? Egy finom és kulturált, idős nagynéni, aki ha épp úgy adódik (és a szükség is úgy hozza) betegeskedik egy kicsit, és aki szereti, ha gyakran látogatja őt a tökéletes külsejű és kellően rejtélyes és csalafinta unokahúga, Pápai Erika és Klotild néni elmaradhatatlan “rajongója”, a Csere László által megszemélyesített legjobb barát, aki egyszerre hűséges barátjához, a háziúrhoz és barátja feleségéhez, a szeretőjéhez – ami nem kevés konfliktust teremt. Szacsvay László szerepét pedig senki sem kérdőjelezheti meg, pont akkor és úgy játssza a pofátlanul betolakodót, ahogy azt a nagykönyvben lejegyezték.
A kétkedést és a bizonyítási vágyat nem is próbálja senki elnyomni, egyenesen a kék függönyös szobában találjuk hőseinket, ott is épp a megfigyelt asszony liezonjának kezdetén. Kiderül, hogy az in flagrantin kapott Iboly, kinek is a felesége és mi köze van (azaz nincs) Leskovicshoz és Klotild néni szerepe tisztázásra szorul.

Vaszary Gábor: Klotild néni, Karinthy Színház (Csere László, Miller Zoltán, Szacsvay László) (fotó: Nagy Dániel)

Természetesen nem bohózatról lenne szó, ha nem lennének jellegzetesen karikírozott karakterek. Az egyre nagyobb felfordulás egyik sajátos és elhagyhatatlan szereplője a kelletlen és mindenkit kíméletlenül kritizáló és kileső, elnagyolt gesztikulációval és mimikával mindent véleményező szolgálónő, Egri Kati személyében. A színésznő minden jelenetével képes feldobni, az amúgy sem unalmas, csak néha lelassuló darabot, alapból látszik rajta: szerinte őt illeti meg, hogy kiszolgálják, és nem fordítva.

A harmincas években Vaszary Gábor egész Európát meghódította eltéveszthetetlenül jellegzetes, időtlen, mégis friss humorával, bájos és huncut nőalakjaival, elképesztő kalandjaival, megható történeteivel, könnyed, ugyanakkor művészi illusztrációival. A csalás és a megcsalatás témája ősidők óta foglalkoztatja az írókat. Vaszary komédiája a Feydeau-tól átvett alaptól eltekintve jellegzetesen magyar, pesti humorral és iróniával színesített. Nem elég, hogy szereplőink kíváncsiságuknak engedve kínos szituációk sorába keverednek, miközben másokat kritizálnak és kinevetnek, saját életükkel kapcsolatban is kérdések merülnek fel, melyekre valójában arculcsapás megtalálni a helyes választ. Legyen elég annyi, hogy Klotild néni a végére mindent megold. Vagy éppen semmit. Nézőpont kérdése az egész.

Egy időben Vaszary Gábor nevét éppannyira ismerték és elismerték, mint Molnár Ferencét, a két világháború közötti Magyarország egyik legkeresettebb, legsikeresebb szerzője volt. Párizsi tanulmányait és munkáit hátrahagyva 1932-től Pesten hírlapíróként dolgozott, könyveket és bohózatokat, könnyed darabokat írt. A könyvnapon, 1934-ben jelent meg az első regénye, a Monpti, ami azonnal pozitív visszhangra talált – 14 ezer példányban fogyott el, ami példátlan sikernek számított -, és a legnépszerűbb írók közé repítette, olyannyira, hogy a Nyugat nagyjai, Babits és Móricz is üdvözölték őt.
A harmincas-negyvenes években saját illusztrációival megjelent könnyed, vidám regényei a polgári olvasóközönség köreiben rendkívül népszerűek voltak. Írt elbeszéléseket és színdarabokat is, művei több mint harminc nyelven jelentek meg, neve ismert volt Észak-és Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is. Vaszary egész Európát meghódította jellegzetes, friss humorával, bájos nőalakjaival, elképesztő, ugyanakkor megható kalandjaival. A legnagyobb olvasótábora német nyelvterületen alakult ki, évtizedekig a németek egyik legnépszerűbb írója volt. 1947-ben végleg emigrált, előbb Németországba ment, ahol egy ideig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. Végleges lakóhelyül aztán Svájcot választotta, Luganóban halt meg 1985-ben.

Vaszary Gábor: Klotild néni, Karinthy Színház (fotó: Nagy Dániel)

A Vaszary család a vérében hordozta a művészet szeretetét, a bohém világ iránti érdeklődést és az adni vágyást, Vaszary Gábor testvére Vaszary János író, színigazgató és Vaszary Piri színésznő volt. Nem csoda, hogy számtalan közös munkájuk volt, amit az egyik fiú megírt, a másik rendezte és a lány eljátszotta, sőt és János felesége, Muráti Lili is része lett a körnek. Így volt ez a ma már szinte ismeretlen Klotild néni című bohózattal is.

Voith Ági, Harkány Endre, Makk Károly és Benedek Miklós neve garancia egy színdarab bemutatásakor, pedig ők “csak” a nézőtéren foglaltak helyet és nézték végig a három felvonással bíró bohózatot. Azért ez sokat elárul a bohózatról és magáról a színészek játékáról is. A Karinthy Színház tulajdonos-igazgatója, Karinthy Márton által rendezésre került Klotild néni kikövetelte a figyelmet. Nem az öregasszonyos, ideje múlt gondolatokkal, hanem a boldog békeidőkre jellemző nagyszerű szembesítő humorral, iróniával, és azzal az egyensúllyal, amit ma egy bohózatban legtöbbször hiába is keresünk; nincs. Karinthy Márton egy olyan színházat kívánt létrehozni, melyben nagyapja, Karinthy Frigyes szelleme és életharmóniája köszön vissza, olyan darabokat kívánt bemutatni, melyek egyszerre szórakoztatnak és elgondolkodtatnak, melyek minden ízlést kiszolgálnak. Úgy tűnik, Vaszaryval jól választott.

Kibelbeck Mara

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek