„Nagy butaságot követett el az, aki divatba hozta, hogy számon kell tartani az éveinket.” 40 éve halt meg Vaszary Gábor író, újságíró, a két világháború közötti Magyarország egyik legkeresettebb, legsikeresebb szerzője, akinek darabjait ma is gyakran játsszák a színházakban.
Vaszary Gábor Budapesten született 1897. július 1-jén, testvére volt Vaszary János író, színigazgató és Vaszary Piri színésznő. A Képzőművészeti Főiskolán festészetet tanult, de tanulmányait félbehagyta és inkább újságírónak állt.
1924-től különböző lapokat tudósított Párizsból, 1932-es hazatérése után hírlapíróként dolgozott, könyveket írt.
„Roppant kellemetlen, ha két ember között történtekről az egyik egy harmadiknak is mesél. Akármilyen őszinte és tárgyilagos igyekszik lenni, mégiscsak nagyon egyoldalú megvilágítást kap a dolog. Egyik sem veheti át a másik érzéseit és gondolatait, mert az ilyen jeleneteknél rendszerint soha sincs ideje az embernek arra, hogy pontosan kimagyarázza magát.” (Vaszary Gábor: Csak te)
1947-ben végleg emigrált, előbb Németországba ment, ahol egy ideig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. Végleges lakóhelyül aztán Svájcot választotta, Luganóban halt meg 1985. május 22-én.
A harmincas-negyvenes években saját illusztrációival megjelent könnyed, vidám regényei a polgári olvasóközönség köreiben rendkívül népszerűek voltak. Írt elbeszéléseket és színdarabokat is, művei több mint harminc nyelven jelentek meg, neve ismert volt Észak-és Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is.
Első kötete, a Monpti – amelynek modellje francia származású felesége Aimée Fontant volt – 14 ezer példányban fogyott el, ami példátlan sikernek számított. Könyvét huszonnyolc nyelvre fordították le, és háromszor filmesítették meg, az egyik változat főszereplője Romy Schneider volt.
„A pénz nem boldogít – mondják. Mindenesetre szeretném már egyszer személyesen is megpróbálni, hogy mi igaz ebből a közmondásból.” (Vaszary Gábor: Amiről a férjek álmodoznak)
Második regénye, az Ő, ugyancsak rekordsikernek bizonyult. Vaszary egész Európát meghódította jellegzetes, friss humorával, bájos nőalakjaival, elképesztő, ugyanakkor megható kalandjaival.
A legnagyobb olvasótábora német nyelvterületen alakult ki, évtizedekig a németek egyik legnépszerűbb írója volt.
„A poklot, mennyországot és a purgatóriumot is a nők képviselik a földön, de az, aki egyiknek a pokla, lehet a másiknak már a mennyországa is. Ezért sem lehet eligazodni rajtuk.” (Vaszary Gábor: Alszik az Isten)
Jelentősebb munkái még: a két szédületes diákregény, a Ketten Párizs ellen és a Hárman egymás ellen, A szőkékkel mindig baj van, Az ördög nem alszik, Káin, Bubus, A nő a pokolban is úr, Vigyázz, ha jön a nő Vígjátékait többnyire öccse, Vaszary János rendezte, rendszerint fellépett bennük Vaszary Piroska és János felesége, Muráti Lili is.
Darabjait és regényeit időről-időre újra felveszik repertoárjukba a színházak, természetesen nagy sikerrel. Sokáig csak antikváriumokban lehetett hozzájutni egy-egy Vaszary-könyvhöz, mostanában azonban néhány kötete újra megjelent.
