Sokak által ismert karikatúrái mellett több mint négyszáz könyvet illusztrált, munkái tankönyvekben is megjelentek. Réber László kétszeres Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész és könyvillusztrátor 95 éve született.
Réber László Budapesten jött a világra 1920. május 21-én, Pécsett járt gimnáziumba, katonai szolgálata alatt térképeket rajzolt. A második világháború alatt a szovjet hadifogságban az őreiről rajzolt képei segítették az életben maradásban: ennivalót kapott és külön sátrat.
1948-ban tért haza, a Szabad Száj karikaturista munkatársa lett, 1951-től pedig két évig a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályának tervezőjeként dolgozott. 1953-ban került a Ludas Matyihoz, a lap hasábjain alapozta meg hírnevét, amelyet később könyvillusztrációi, kiállításai és önálló kötetei növeltek itthon és a nagyvilágban. 1957-ben önálló karikatúrakötettel jelentkezett, majd Londonban, Frankfurtban és Berlinben adták ki albumait, 1965 és 1967 között három rajzfilmet is készített.
Illusztrációin a humor a legnagyobb szervezőerő
1952-től több mint négyszáz könyvet illusztrált, munkái tankönyvekben is megjelentek. Rajzai puritanizmusukkal, sokatmondó összpontosítottságukkal tűntek ki, abszurd, mégis egyszerű vonalakkal készült műveit sokan „grafikai eseményként” emlegették.
Meghökkentően egyszerű megoldásaival a környező tárgyi világból csak annyit mutatott meg, amennyi a kép befogadásához okvetlenül szükséges. Nem részletezett, került minden sallangot, esetenként élénk színeket alkalmazott foltszerűen elhelyezve, alakjait éles sziluettel rajzolta meg, képein a rendezettség és a humor a legnagyobb szervezőerő.
Klasszikussá vált munkái közül mindenképpen említendő Devecseri Gábor Állatkerti útmutatója, a Pöttyös Könyvek sorozatban megjelent Fehér Klára-kötet, a Bezzeg az én időmben, Lázár Ervin Gyere haza, Mikkamakka!, A kisfiú meg az oroszlánok, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Árnika című műve és számtalan Janikovszky Éva-kötet, mint a Felelj szépen, ha kérdeznek, a Már iskolás vagyok, a Felnőtteknek írtam, a Kire ütött ez a gyerek?, a Ha én felnőtt volnék, az Égigérő fű.
De illusztrálta Gerald Durrell magyarul megjelent könyveit, Mándy Iván, Tamkó Sirató Károly köteteit, Örkény István Egyperces novelláit és Arthur Bloch nagysikerű Murphy törvénykönyvét is. 1970-74 között az Élet és Irodalom irodalmi magazin karikaturistájaként foglalkoztatták, majd a nyolcvanas évektől térbeli alkotásokkal is próbálkozott.
1967-ben és 1993-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1999-ben lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja, több nemzetközi elismerésben is részesült. Életének nyolcvanegyedik évében, 2001. november 2-án halt meg.
Réber László a szöveg nélküli rajz, a szűkszavúan intellektuális grafika mestere volt. Nemzedékek nőttek fel Janikovszky Éva és Lázár Ervin gyermekkönyveit harmonikusan kiegészítő illusztrációin. Illusztrátori munkásságáért több nemzetközi elismerésben is részesült. Művészi hagyatékának egy részét – mintegy kétezer munkát – a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi. A rajzokat a grafikusművész leánya, Widengard Krisztina 2005-ben bízta a múzeum gondjaira.
