Az a mondás, ami Robert Capától származik, hogy „ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”, igaz mind háborús képeire, mind békés felvételeire.
A Mai Manó Ház első és második emeleti kiállítóterében Robert Capa, a világ egyik legismertebb magyar származású fotográfus munkáinak egy szeletét mutatja be.
Az 1913-ban Budapesten született Friedmann Endre Robert Capa néven egyike lett azoknak a világhírű fotós egyéniségeknek, akik Magyarországról indultak el.
Robert Capát elsősorban mint haditudósítót tartjuk számon, a spanyol polgárháborúban készült, A milicista halála néven ismertté vált képe, majd a második világháborúban a szövetségesek normandiai partraszállását megörökítő felvételei, azóta is a háború, a harc és halál világszerte ugyanúgy értett jelképei.
S valóban, tagadhatatlan, hogy Capa fotográfusi munkájának egyik legmeghatározóbb, legerősebb teljesítményét a frontokon készített felvételei jelentik. De Capa ennél több volt! Ha haditudósítónak nevezzük, akkor ugyanakkora hangsúllyal a békés élet tudósítójának is mondhatjuk. Mert az ember békés elfoglaltságait megörökítő képei nem kevésbé jók, eltaláltak, mint a háborúzó embereket ábrázolók.
Az a mondás, ami Capától származik, hogy „ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”, igaz mind háborús képeire, mind békés felvételeire, mert Capa mindig közel volt, mindig teljes szívvel, odafordulással fényképezte riportalanyait, eseményeit akár a háború sarában, akár az élet boldog pillanataiban.
Képeinek kiállításai bemutatják a harcoló embert Robert Capa kameráján keresztül, és meglátjuk azokat a felvételeket, amelyek annak tanúbizonyságai, hogy az ember szívesebben napozgat a padon, mintsem lövészárokba bújna, és onnan halált küldene más emberekre.
Negyvennyolc korabeli pozitív
A Robert Capától fennmaradt körülbelül 3 000 eredeti fotográfiáól 48 darabot válogatott ki Dr. E. Csorba Csilla művészettörténész és Kincses Károly fotótörténész New Yorkban 2008-ban az International Center of Photography-ban.
Bár a képek sok magyar és nemzetközi kiállításon szerepeltek, de ezeket a pozitívokat így, együtt most láthatja először a nagyközönség. A fotográfiákat a különböző hírügynökségek (elsősorban a Magnum és a Pix) nagyították és autorizálták, hátoldalukon megtalálható a hírügynökségi bélyegző.
A Mestergyűjtemény
A 2008-ban megvásárolt fotográfiák révén New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé. A Robert Capa életútját bemutató ún. Master Selection III. sorozat kilencszázharminchét, a kilencvenes években készült nagyítást tartalmaz. Ezeket a fotográfiákat Cornell Capa (Robert Capa öccse), illetve Richard Whelan fotótörténész válogatták ki 1990-1992 között a Capa által hátrahagyott közel 70 ezer negatív közül és a képek alatt jobbról található, Capa aláírását utánzó szárazbélyegzőről ismerhetőek fel. Most 16 darabot láthat a nagyközönség a Mestergyűjteményből, köztük ikonikus képeket is.
A Mai Manó Ház kiállításának képeit a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található közel ezer Capa-fotográfiából válogatták. A kiállítást korabeli folyóiratok, a magyarországi Capa-gyűjtemény teljes anyagát bemutató slideshow és egy Capa életéről szóló, 50 perces dokumentumfilm egészíti ki (angol felirattal).
Kékesi Attila Közel Capához című dokumentumfilmje.
Forgatókönyv: Kékesi Attila rendező, Szepesi István és Hámor Éva
Operatőr: Kékesi Attila és Hajdu János
Vágó: Pap Levente
Zene: Németh Gábor
Robert Capa mestersorozat III.
A kilenszázharminchét képről készült slideshow
Szerkesztette: Telcs Gábor
