2017. július 21.  Péntek
Közepesen felhős 31 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 21.  Péntek   Dániel, Daniella
Közepesen felhős 31 °C Közepesen felhős

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Jane Austen világa

Pierre Cardin, a divattervező

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Jane Austen világa  
200 éve, 1817. július 18-án hunyt el Jane Austen angol írónő. "Az egyik ember szokásai éppúgy jók, mint a másikéi, de mind a magunkét szeretjük a legjobban."
Pierre Cardin, a divattervező  
95 éve, 1922. Július 2-án született Pierre Cardin francia divattervező. Híressé vált avantgárd stílusáról, a nők körében gallér és ujj nélküli miniruhákat hozott divatba, amelyeket geometriai mintákkal díszített.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) “A túlzás megöli a lényeget” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

“A túlzás megöli a lényeget”

Szerző: / 2016. október 22. szombat / Kultúra, Teátrum   

Bors, Szendrő József, 1968 (Fotó: Wikipédia)Még a grúziai fogolytáborban sem hagyta el szakmáját: lágerszínházat szervezett fogolytársainak. 45 éve, 1971. október 22-én halt meg Szendrő József Jászai Mari-díjas színművész, rendező, műfordító, színházigazgató.

1914. augusztus 18-án született Budapesten, apja orvos volt, anyja tanítónő. Az 1919-es proletárforradalom után apját mint kommunistát kilenc havi börtönbüntetésre ítélték, a Horthy-rendszerben a baloldali kötődésű Szendrő hivatalos állást nem tölthetett be, s csak 1945-ben rehabilitálták.

A Színművészeti Akadémiát 1936-ban végezte el, s azonnal a Nemzeti Színházhoz került. 1938-ban Miskolcra szerződött, majd ismét Budapesten, a Royal Színházban és a Vígszínházban játszott. 1939-ben két évre bevitték katonának, katonaévei után ismét a fővárosban játszott mint fellépti díjas színész, és tagja volt a Hont Ferenc által szervezett Független Színpadnak. 1944-ben újra behívták, s még az év október 15-én önként átment szovjet hadifogságba. Három hónap partizániskola után lágerbe került, s a grúziai fogolytáborban lágerszínházat szervezett.

1947. szeptember 21-én hozta haza egy hadifogoly-szerelvény a Nyugatiba. A csontsovány, megnyúlt arcú színész egyenesen a Nemzeti Színházba sietett, s rögtön szerződtették. Major Tamás, a Nemzeti igazgatója már korábbról ismerte Szendrő kiváló színházszervező és -irányító képességét, s inkább ezeket hasznosította, mint színészi kvalitásait. Szerepet nemigen adott neki, de ha más színházakat ki kellett segíteni, kölcsönadta.

“Imádom a színházat és a színészeket, mert fényt és meleget visznek a sok fakó ember életébe. Az igazi színész játékában méltóság és stílus van, az igazi komédiások jótevői az emberiségnek.”

Cole Porter: Csókolj meg, Katám! - Szendrő József és Lehoczky Zsuzsa (Fotó: MaNDa)

1949-ben Szendrő Józsefet kinevezték a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójává, 1952-ben a budapesti Néphadsereg Színház (Vígszínház) rendezője és színésze, 1955 őszén főrendezője lett. Közben 1954-55-ben megszervezte a József Attila Színházat, ahol igazgatói posztot töltött be. 1958-ban kinevezték a debreceni Csokonai Színház igazgatójává, 1960-tól a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője volt. 1963-tól egy évadra a Petőfi Színház, 1964-66 között a Fővárosi Operettszínház színésze, rendezője, 1966-tól haláláig a Nemzeti Színház színésze volt.

Tulajdonképpen alanyi költőként indult, s az írással később, sokirányú színházi elfoglaltsága idején sem hagyott fel. Pályámról című életrajzi írásait a Film Színház Muzsika című hetilap közölte 1959-ben. Előadóestjein, az 1960-as években, saját írásait is felolvasta. Hadifogságban megszerzett nyelvtudása révén tíz orosz darabot ültetett át magyarra, a többi között Osztrovszkij: Erdő, Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek, valamint Zorin: Varsói melódia című művét. Ez utóbbiban nagy sikert aratott Törőcsik Mari és Sztankay István, valamint a rendezőként debütáló Iglódi István.

Szendrő színpadi alakításait kevéssé őrzi az emlékezet – kezdetben hősöket (például Rómeót) alakított, később falstaffi alakja, jellegzetes orgánuma karakterszerepekben érvényesült -, viszont neki köszönhető a magyar színésztársadalom számos kiválóságának pályára állítása. Kálmán György és Máthé Erzsi karrierjét ő indította el Pécsett, neki köszönhető, hogy Latinovits Zoltán és Hofi Géza Debrecenből indulva a magyar előadó-művészet meghatározói lettek (Hofi a művésznevét is tőle kapta), s ő volt Mécs Károly és Papp Éva első sikereinek kovácsa Szegeden.

Utószezon - Rajz János, Szendrő József, Kovács Károly és Kőmíves Sándor, 1966 (Fotó: MTI/OSZK)

Közvetlen és szellemes társasági ember volt, pályatársai szerint az utolsó nagy bohém a szakmában. Ahol megjelent, ő lett a társaság középpontja. Számos anekdota, tréfa, “aranyköpés” fűződik nevéhez. Nagyon fájt neki, hogy az a társadalmi rend, melyben hitt, félresikerült, s ő ennek a torzónak a haszonélvezője volt. Ez kiölte belőle az érvényesülés vágyát, noha, mint Galsai Pongrác íróbarátja megfogalmazta, “az energiával, amelyet kitermel, erőműveket lehetne működtetni. Nem csak rajta múlik, hogy olykor játékvonatokat kell futtatnia egyik papírmasé alagúttól a másik bádogállomásig”.

1949-ben feleségül vette Máthé Erzsit, akivel nyolc évig élt együtt, majd másodszor is megnősült, de az sem hozta meg a boldogságot. Szomorú, magába zárkózó ember lett belőle, egyre rosszabb állapotba került, s “hagyta elpusztulni magát”- így fogalmazott barátja, Latinovits Zoltán, aki búcsúztatóját is mondta. 1971. október 22-én halt meg. Egy évvel korábban kapta meg a Jászai Mari-díjat.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek