2017. január 22.  Vasárnap
Pára -3 °C Pára
Rovatok
2017. január 22.  Vasárnap   Artúr, Vince
Pára -3 °C Pára
Kölcsey Ferenc emlékezete (Fotó: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. / OSZK)

“Magyar nép zivataros századaiból”

A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

“Magyar nép zivataros századaiból”  
"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk..." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Vers a hétre – Weöres Sándor: Örök pillanat című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Vers a hétre – Weöres Sándor: Örök pillanat

Szerző: / 2016. január 18. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Weöres Sándor (Fotó: OSZK) “Mit málló kőre nem bizol: / mintázd meg levegőből. / Van néha olyan pillanat / mely kilóg az időből” Gyönyörű versével a 27 éve, 1989. január 22-én elhunyt Weöres Sándorra emlékezünk.

Weöres Sándor néhány műve a térben-időben szűken határolt létezésből az egyetemes létbe való átáramlásnak a mozzanatát kívánta megragadni. A vers születésében az Örök pillanat című verset kiváltó élményt így írta le a költő: “Benső‐élmény hangulatából nőtt az Örök pillanat című versem: feküdtem, és egyszerre csak határtalan nyugalom fogott el, mintha a lényem dimenziókhoz kötött részei egy pillanatra kialudtak volna bennem, időbeli személyiségem alól kivillant volna a lény időtlen fundamentuma, mely nem »én« és nem »más«, hanem egyetemes azonosság, mindentől független és mindennel azonos abszolút létező…aztán leírtam: »van néha olyan pillanat, mely kilóg az időből« ‐ és utána a vers többi része is hamarosan alakot öltött.”

“Van néha olyan pillanat / mely kilóg az időből” – írja az Örök pillanat című versében, majd folytatja a pillanatok jellemzésével, és a summázattal: “jövője nincs és multja sincs, / ő maga az öröklét.” Azoknak a pillanatoknak a háttere izgatta, melyek maradandókká válnak az ember életében, noha nem feltétlenül mutatkozik meg világosan a felszínen is, hogy miért.

 

WEÖRES SÁNDOR: ÖRÖK PILLANAT

Mit málló kőre nem bizol:
        mintázd meg levegőből.
 Van néha olyan pillanat
        mely kilóg az időből,

mit kő nem óv, megőrzi ő,
        bezárva kincses öklét,
 jövője nincs és multja sincs,
        ő maga az öröklét.

Mint fürdőző combját ha hal
        súrolta s tovalibbent –
így néha megérezheted
        önnön-magadban Istent:

fél-emlék a jelenben is,
        és később, mint az álom.
 S az öröklétet ízleled
        még innen a halálon.

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek