540 éve jelent meg Budán az első magyar nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum.
„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess” — Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében Pünkösd előestéjén Hess András által.
A Budai Krónika ezzel az utolsó mondatával kezdődik a hazai nyomdászat története. A hetven levelet (ebből 133 nyomtatott lapot) tartalmazó kisfólió könyv tíz példányban maradt fenn a világon. Hess András 1473. június 5-én fejezte be a munkát. Sok kérdés kapcsolódik a szöveghez, a könyvhöz, a nyomdászhoz és a megrendelőhöz. Némelyikre választ kaptunk az elmúlt évszázad neves régikönyves kutatóitól, de akad még elvarratlan szál az első magyar ősnyomda történetében.
540 éves az első magyarországi nyomtatott könyv.
A Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája) tíz hónapos munka után, 1473. június 5-én (pünkösd vigíliáján) került ki Hess András budai műhelyéből, a nyomda első terméke egyben az első Magyarországon nyomtatott könyv volt. A Budai Krónika néven is közismert latin nyelvű mű a magyar nép történetét dolgozta fel a kezdetektől saját koráig. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első nyomtatványként világi könyvet jelentessenek meg.
A Chronica Hungarorum több történeti mű összeolvasztása révén jött létre. A mű szerzője az Anjou-kor krónikái közül Kálti Márk Bécsi Képes Krónikáját és János minorita barát munkáját, valamint a Küküllei János által írt Nagy Lajos-életrajzot használta fel. Első része a magyarok történetét a honfoglalástól Károly Róbert uralkodásáig tárgyalja. Második szövegegysége Károly Róbert uralkodásának végét, a király temetésének leírását tartalmazza. A harmadik egység Nagy Lajos király történetét taglalja trónra lépése és halála között, míg a negyedik az 1382-1468 közötti időszak uralkodóival kapcsolatos adatokat és családi vonatkozásokat ismerteti.
A krónikát Hess András budai műhelyében címlap nélkül nyomtatták, iniciáléit kézzel festették, a 70 oldalas nyomtatvány valószínűleg 200-240 példányban készült. A példányok gyorsan elkeltek, és számos kéziratos másolatot is készítettek róluk.
A világon tíz példánya maradt fenn, ebből kettő Magyarországon található: az egyiket az Országos Széchényi Könyvtárban (Hildebrand-példány), a másikat a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik. Az OSZK példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek. A princetoni Scheide Könyvtáré (Henrici-példány), s a párizsi Nemzeti Könyvtáré (Biccius-példány). További kutatásokat igényel, hogy a ma Szentpétervárott őrzött kötet (Lemberg-példány) valóban egy 19. századi aukció során került-e Lvivből a cári bibliotékába.
Hess András a mű előszavában maga írta le, hogyan és miért jött Rómából Magyarországra: Kárai László budai prépost, Mátyás király római követe hívta Budára, ahol ő 1472-ben berendezte Magyarország első nyomdaműhelyét. Hess nyomdájából a Chronica Hungarorumon kívül még két görög nyelvű munka latin fordítása került ki: Basilius Magnus A költők olvasásáról és Xenophón Socrates védőbeszéde című műve. Hess halála után nyomdája is megszűnt.
A Chronica Hungarorum fakszimiléjét (Horváth János magyar fordításával) megjelenésének 500. évfordulóján, 1973-ban újból kiadták.
