2017. február 26.  Vasárnap
Közepesen felhős 4 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. február 26.  Vasárnap   Géza
Közepesen felhős 4 °C Közepesen felhős

Andy Warhol önarcképe

Eldöntöttem, hogy diktátor leszek

És legyenek jelek..

Velkei Zoltán: Nagyon óvatosan kell új címeket vásárolnunk

Andy Warhol önarcképe  
30 éve, 1987. február 22-én halt meg Andy Warhol, a múlt század legismertebb amerikai képzőművésze, a pop-art irányzat központi figurája.
Eldöntöttem, hogy diktátor leszek  
Szálinger Balázs díjnyertes drámájában Gaiust és felszabadított rabszolga-cimboráját, Cirrust egy kábé tíz ember kisközösségét felölelő, mégis globális állammodell szerint élő kalózcsapat ejti fogságba.
És legyenek jelek..  
Erdős Virág töredékei, hosszabb költeményei és a fényképek egymást kiegészítve, egymással beszélgetve jelenítik meg a nagyvárosi nyomort és fejezik ki mondatlanul, mégis intenzíven a segítés, a változtatás mohó vágyát.
Velkei Zoltán: Nagyon óvatosan kell új címeket vásárolnunk  
Az Agave Könyvek kiadóvezetőjével, Velkei Zoltánnal a könyvpiacról, olvasási szokásokról és az idén megjelenő könyvekről is beszélgetett Kibelbeck Mara.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A magyar rádiózás napja című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

A magyar rádiózás napja

Szerző: / 2015. december 1. kedd / Szubkultúra, Tévé   

Magyar Rádió Zrt. felújított épülete a Bródy Sándor utca 5-7-ben. (Fotó: MTVA / Bizományosi: Jászai Csaba)„Nekünk esztétikusoknak – írta Schöpflin Aladár – külön örömünk a Rádió függetlensége, mert így véleményünket minden személyes és üzleti érdekre való tekintet nélkül mondhatjuk el könyvekről, színházról, az írók törekvéseiről.” 1925. december 1-jén megkezdődött a Magyar Rádió rendszeres műsorsugárzása.

A magyar rádiózás napja

A hazai rádióműsor-sugárzás előzménye, a vezetékes telefonhálózatra épülő telefonhírmondó, a Beszélő Újság, Puskás Tivadar találmánya 1893-tól működött. A Magyar Rádió első, kísérleti műsorát 1924. március 15-én sugározták középhullámon egy 250 watt teljesítményű adóval, a rendszeres műsorszórás 1925. december 1-jén délután 5 órakor a Rákóczi út 22-ben ünnepélyes keretek között indult meg. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A rádió első elnöke Kozma Miklós – egyben a Magyar Távirati Iroda elnöke – volt.

A megnyitó után ünnepi műsort közvetített a rádió:
1. Molnár Imre: Régi magyar dalok a 17–18. századból, Kern Aurél feldolgozásában,
2. Kerntler Jenő: a) Liszt: Szerelmi álmok; b) Bartók: Allegro Barbaro,
3. Sándor Erzsi kamara-énekesnő: a) Donizetti: nagyária a Linda di Chamonix c. operából; b) Tauber: Vogel im Walde,
4. Hubay Jenő: Csárdajelenet,
5. Székelyhidy Ferenc: Poldini: Kálmán diák dala a Farsangi lakodalomból.
Az előfizetők száma ekkor még a tízezret sem érte el.

Vitéz leveldi Kozma Miklós a megjelent rangos vendégek előtt többek közt a következőket mondta: „A magyar kultúra fegyvertára erős fegyverrel szaporodott. Ez a fegyver a most meginduló broadcasting, amelynek jelentőségét ismertetni nem szükséges. Mindenki tudja mit jelent, különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó. Én a magam és az igazgatóság nevében kijelentem, hogy minden üzleti szempontot háttérbe szorítva, tisztán csak a magyar kultúra szempontját szem előtt tartva, fogjuk ezt a fegyvert kezelni”.

Babits Mihály a rádioban az Esti kérdést olvassa, 1930-as évek második fele (Fotó: OSZK)Móricz, Babits, Karinthy és Tersánszky a Rádióban

1926-ban Szőts Ernő prohgramigazgató rájött, hogy az opera, az operett, a színműelőadás közvetítése a stúdióból a Rádió művészi műsorainak gerincét képezhetik és ezek esti csúcsidőt kívánnak. Elsőként Kacsóh: János vitéz c. daljátékát, Mozart: A színigazgató c. operáját, Geraldy: Szeretni c. háromszereplős darabját tűzték műsorra (1926. június 22.). Szereplők: Helén: Simonyi Mária; Henri: Somló István; Challange: Sármássy Miklós. A darab bemutatásának ötlete Somló Istvántól származott, aki nemcsak mint színész, hanem mint rendező is így emlékezett a történtekre: „A próbák megkezdése előtt Szőts Ernőtől levelet kaptam. Íme egy részlet: »A próbát szombaton 13 órakor tartjuk meg. Magam is ott leszek. Talán gyere be egy kicsit előbb, hogy Simonyi Máriát, a darab női főszereplőjét együtt fogadhassuk. A kommünikét kiadtam. A viszontlátásig szívélyesen üdvözöl: Szőts.« Amikor a próbán megjelent Simonyi Mária és férje Móricz Zsigmond is, egy hirtelen ötlettel megkértem Zsiga bátyámat, hogy rövid bevezetővel tegye ünnepélyesebbé a június 22-én bemutatásra kerülő művet. Így történt, hogy az író szép szavai vezették be a Rádióban első ízben elhangzott színdarabot, melynek kultúrtörténeti fontosságát akkor még nem tudtuk fölmérni. A Szeretni bemutatója olyan sikert aratott, hogy a közönség kívánságára még ez év októberében megismételtük, akkor már Gyarmathy Sándor rendezésében.”

„Nekünk esztétikusoknak – írta Schöpflin Aladár – külön örömünk a Rádió függetlensége, mert így véleményünket minden személyes és üzleti érdekre való tekintet nélkül mondhatjuk el könyvekről, színházról, az írók törekvéseiről.” Ilyen ígéret után már az első két esztendőben a hivatalos irodalom reprezentánsai, a Kisfaludy Társaság tagjai irodalmi délutánokat tartottak. Emellett az ún. ellentábor, a Nyugat írói közül Kosztolányi, Karinthy, Móricz elsők közt léptek mikrofon elé. A Rádió pártatlanságra való törekvését bizonyította, hogy pl. Babits Mihály és Berzeviczy Albert, akik előzőleg folyóiratokban vitatkoztak a kettészakadt irodalomról, és más-más felfogásban értelmezték Ady költészetét és magyarságát, itt a stúdióban is külön-külön kifejthették nézeteiket.

Az egész ország területén hallható adás sugárzásához szükségessé vált egy nagy teljesítményű adó felépítése, helyszínnek Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részét választották, és a 20 kW-os adót 1928 áprilisában helyezték üzembe. 1928 októberében Budapesten felavatták a Magyar Rádió székházát az akkori Főherceg Sándor (1931-től Sándor, 1940 óta Bródy Sándor) utcában. A rádió-előfizetők száma viharos gyorsasággal nőtt, 1933-ra meghaladta a háromszázezret, ezért újabb fejlesztés vált szükségessé.

1933 végén adták át a 120 kW-os lakihegyi nagyadót, amely akkor Európa egyik legmagasabb építménye volt a maga 305 méterével. Ez sugározta a Budapest I-et, a régi pedig az újonnan megindított második adást, a Budapest II-t. A vidéki átjátszóállomások is kiépültek, 1932-ben a magyaróvári, miskolci és nyíregyházi, 1933-ban a pécsi reléállomást adták át, amivel országos szinten is megvalósult a műsorszórás.

1939 őszén beindították az olcsó néprádió-akciót, amely az egész ország területén biztosította a Budapest I. és Budapest II. vételét, így a negyvenes évek elejére megugrott az előfizetők száma, amely 1941-ben már elérte a 600 ezret.

A második világháború eseményei a Rádiót sem kímélték: 1944 novemberében megsemmisült a miskolci és a nyíregyházi adó, november 30-án a visszavonuló német alakulatok felrobbantották a lakihegyi adót. Ezt követően Mosonmagyaróvárról sugároztak műsort.

1945 januárjában a szovjet parancsnokság engedélyével megkezdődött a magyar rádiózás újjászervezése. A Budapesti Nemzeti Bizottság Ortutay Gyulát bízta meg a feladattal. Január végén megindult a romeltakarítás az ostrom alatt tönkrement stúdiókban és Lakihegyen. Márciusban már zenekar próbált a kettes stúdióban, áprilisban lemezre vették az új szünetjel zenéjét, a “Te vagy a legény, Tyukodi pajtás” kezdetű kuruc ének dallamát. Ekkor már sikerült üzembe helyezni azt a 0,5 kW-os Telefunken adót, amely még 1925-ben működött Csepelen. 1945. május 1-jén ezen az adón és hét utcai hangszórón ismét megszólalt a rádió. Az első gazdasági és háztartási előadások változatos és praktikus témákkal foglalkoztak: hogyan készíthető tökből húsleves, hogyan lehet két rongyos lepedőből vagy három használt ingből egy újat varrni, megmaradt gyertyacsonkból új gyertyát önteni.

Magyar Rádió, Rádiókabaré felvétele, Major Tamás és Psota Irén színművészek 1979-ben, Budapest,(Fotó: Fortepan)

1945. június 1-jén a világháború utáni újjászervezés során a szervezetet a Magyar Távirati Irodával együtt integrálták a Magyar Központi Híradó Rt.-be, amelyet 1949. augusztus 19-én államosítottak. 1949. február 1-jén a “Budapest I” felvette a Kossuth, a “Budapest II” a Petőfi nevet. 1950 márciusában az MTI-től különválasztva létrejött a Magyar Rádióhivatal (MRH).

1953-ban megalakult a Magyar Televízió Vállalat, és 1957 augusztusától a két intézmény Magyar Rádió és Televízió Vállalat (MRTV) néven működött tovább egészen 1974 októberéig, amikor különvált a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV). 1996. augusztus 1-jén a médiatörvény értelmében megalakult a Magyar Rádió Rt., amelynek neve 2006-ban módosult Magyar Rádió Zrt.-re. A 2010-ben elfogadott médiatörvény alapján 2011. január 1-től A Duna TV Zrt., a Magyar Rádió Zrt., az MTI Zrt. és a Magyar Televízió munkavállalói állománya jelentős részének munkáltatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap lett. 2015 július 1-jével a Magyar Rádió Zrt a Duna Média Zrt része lett.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek