Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Berzeviczy Albert. A márványarcú miniszter című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Berzeviczy Albert. A márványarcú miniszter

Szerző: / 2017. november 8. szerda / Szubkultúra, Könyvvilág   

Berzeviczy Albert (1853-1936) politikus, történetíró (Fotó: OSZK) A magyar nemesi családból származó Berzeviczy Albert bár korának politikai, művészeti, tudományos és tudománypolitikai szempontból is fontos alakja volt, élete és munkássága feledésbe merült.

Tobzódunk a jóban. Nehéz ellenállni annak a kínálatnak, amellyel a Szépmíves Könyvek „ajándékozza” meg az olvasókat. A könyvesműhely létrejötte óta – ígéretéhez híven – egyre másra jelennek meg a gimnáziumi, egyetemi alapismereteket kiegészítő, sőt túlmutató portrék, életrajzok, regények, emlékiratok és naplók. A nem is olyan távoli múltat elemző és bemutató könyvek közelebb hozzák és letisztítják számunkra történelmünk, irodalmunk szereplőit.

Berzeviczy Albert sokrétű életművéről kevesebbet, vagy inkább alig tudunk, mintsem illene, pedig a magyar politikai és kulturális élet meghatározó személyisége volt, aki rendkívül termékeny írói és (művészet)történészi munkásságot hagyott hátra. (Ezekből néhányat a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán is elolvashatunk.)

Az egyik legrégebbi – a 13. századból eredeztetett – magyar nemesi családból származó berzevicei és kakaslomnici Berzeviczy Albert a 19-20. századi magyar történelem egyik méltánytalanul elfeledett alakja. A dualizmus időszakában három évtizedet felölelő parlamenti pályafutása alatt a ’67-es közjogi alapon álló kormánypártok tagjaként foglalt helyet az országgyűlésben, ahol kultuszminiszterként (1903-1905) és képviselőházi elnökként (1910-1911) a politikai élet főszereplői közé tartozott. Mindezeken túl a századfordulón, a magyar sport hőskorában, aktív sportvezetői tevékenységet is folytatott: 1895-ben például alapító elnöke lett a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB). A Horthy-korszakban továbbra is találkozhatunk nevével a politikában – hiszen felsőházi tag (1927-1936), illetve az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke (1921-1934) is volt -, ám ekkor már elsősorban történetírói és tudományszervezői területen jeleskedett. 1922 és 1937 között négykötetes monográfiát tett közzé a neoabszolutizmus időszakáról, míg a Kisfaludy Társaságnak 1923 és 1936 között, a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) pedig 1905-től 1936-ban bekövetkezett haláláig volt az elnöke. Bár korának politikai, művészeti, tudományos és tudománypolitikai szempontból is fontos alakja volt, életéről és munkásságról napjainkig egyetlen átfogó és szakszerű könyv sem készült.

„A hazai intellektuális élet megkerülhetetlen szereplője volt a XX. század első harmadában. Harmincegy éven keresztül vezette a Magyar Tudományos Akadémiát, amivel mindmáig ő a tudós társaság leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke. Igazi polihisztornak tekinthető, aki napjainkig alapműként hivatkozott könyveket írt a neoabszolutizmus koráról és az itáliai reneszánszról. Mindezeken túl a századfordulón, a magyar sport hőskorában aktív sportvezetői tevékenységet is vállalt: 1895-ben alapító elnöke lett a Magyar Olimpiai Bizottságnak, és támogatta a budapesti olimpiarendezés gondolatát. Életrajza nemcsak a kiváló kultúrpolitikusról szól, hanem izgalmas történeti panorámaképet nyújt a kiegyezés és a Monarchia világáról, a Nagy Háború, valamint az azt követő forradalmak időszakáról, végül pedig a Horthy-rendszer első másfél évtizedéről.” 

Berzeviczy Albert történettudós 48 kiadvány szerzője és 3 társszerzője volt. Több mint 70 magyar, német, angol, olasz lapba írt. 1930-ban Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült. A kitüntetésben részesült többek között Dohnányi Ernő zeneszerző, Herczeg Ferenc író, Hubay Jenő zeneszerző, gróf Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus, báró Korányi Sándor orvostudós, Ravasz László református püspök, gróf Teleki Pál földrajztudós, báró Wlassics Gyula jogtudós, valamint Zala György szobrászművész is.

A jegyzetekkel, névmutatóval és képmelléklettel kiegészített könyv méltó emléket állít kora egyik legnagyobb kultúrpolitikusának.

A kötet szerkesztője, Gali Máté, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos segédmunkatársa számos értekezéssel és publikációval jelentkezett már Berzeviczy Albert életéről és munkásságáról. A Berzeviczy Albert. A márványarcú miniszter című kötet nem könnyű olvasmány, de nem is kell egy nap alatt elolvasni. Érdemes inkább hosszabban tanulmányozni Berzeviczy személyét és a kort, amelyben élt és alkotott.

Gali Máté: Berzeviczy Albert. A márványarcú miniszter című könyv bemutatója az MTA Könyvtár és Információs Központjában lesz.
A könyvet Romsics Ignác történész, akadémikus mutatja be. Az eseményen felszólalnak: Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke, valamint Gali Máté történész, a könyv szerzője.
Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ (1051 Budapest, Arany János u. 1.), Konferenciaterem (2. emelet)
Időpont: 2017. november 8., szerda, 17.30 órai kezdettel

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek