„Szelíden mosolyog a háború, / Nem lovagol páncélos paripán, / Hogy félénk ellenség szívét ijessze,” Shakespeare királydrámájában az a hatalomvágy dominál, amely Szegedy-Maszák Marianne regénye főszereplőinek életét is erősen befolyásolta.
Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét című könyve egy leányról, aki a szülei által írt leveleket, memoárokat és családi emlékeket segítségül hívva meséli el történetüket, mely összefonódott Magyarország történelmével.
Szegedy-Maszák Marianne Washingtonban született újságíró, publikált már a The New York Times Magazine, az Esquire, a The New Republic, a Newsweek, a Los Angeles Times, a Bulletin of the Atomic Scientists és Psychology Today hasábjain. Kötete, a Könyvfesztivál egyik szenzációja, a Csókolom a kezét az első könyve.
Szegedy-Maszák Marianne szülei, Hanna és Aladár Budapesten találkoztak és szerettek egymásba 1940-ben. Aladár pályája felfelé ívelt a külügyminisztériumban – harcos antifasisztaként éppen tárgyalásokat folytatott a Szövetségesekkel, amikor letartóztatták és Dachauba deportálták. Hanna Weiss Manfréd, a híres csepeli Weiss Manfréd-művek alapítójának unokájaként sokáig élvezhette az asszimilálódott zsidó iparbáró családjának fényűző, nyugalmas életét, amíg az országban egyre erősödő antiszemitizmus, majd a német megszállás halálos veszélybe nem sodorta őt és egész rokonságát.
A család végül egy Heinrich Himmlerrel kötött titkos alkunak köszönhetően menekült meg, melynek értelmében vállalatbirodalmukért és minden vagyonukért cserébe szabadon távozhattak a semleges Portugáliába. Hanna és Aladár két évig semmit nem tudtak egymásról, szerelmük mégis kiállta az idő és a történelem próbáját.
Végül a háború lezárulta után, 1945-ben házasodtak össze Budapesten, ahonnan rögtön tovább is indultak Washingtonba, ahol Aladár Magyarország megbízott követeként igyekezett minél előnyösebb kapcsolatokat kialakítani az új magyar vezetés és az Egyesült Államok között. Ám amikor Magyarországon egy rövid, reményteljes időszak után valósággá vált a kommunista hatalomátvétel rémképe, Aladár önként lemondott tisztségéről, és emigránsként az Államokban maradt a feleségével.
Leányuk, Szegedy-Maszák Marianne a szülei által írt leveleken, memoárokon és családi emlékein keresztül meséli el a történetüket, mely szétválaszthatatlanul összefonódott Magyarország és Európa történelmével.
Szegedy-Maszák Marianne Budapesten
„Mert egy nemesi család jelentősége és értelme egyedül a hagyományokban, vagyis az élő emberekben rejlik, márpedig itt ő az utolsó, akinek még voltak különleges, a más családokéitól eltérő emlékei.” (Lampedusa: A párduc)
2014. április 23.
Szegedy-Maszák Marianne április 22-én érkezik Budapestre. Nyilvános programja során április 23-án 19 órától a Hadik Irodalmi Szalonban Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténésszel, Szegedy-Maszák Zsuzsanna művészettörténésszel és Csorba László történésszel, a Nemzeti Múzeum főigazgatójával fog beszélgetni. Az est házigazdája Juhász Anna, közreműködik Hámori Gabriella színművész és Darvas Kristóf zenész.
2014. április 26.
Április 26-án 13 órától Závada Pállal és Fenyő Miksa fiával, Fenyő D. Marióval közösen vesz részt a Könyvfesztivál kerekasztal-beszélgetésén, Krizsó Szilvia vezetésével. A beszélgetés után a szerző dedikál is.
2014. április 27.
Április 27-én 10:30 órától a Libri Kiadó és a Budapesti Aszfaltprojekt együttműködésében a kultúra két izgalmas területe találkozik: a könyv és a városi séta. A séta résztvevői a család életének fontos helyszínein keresztül ismerhetik meg Budapest történelmét, a szerző részvételével.
Felhasznált irodalom:
William Shakespeare: III. Richárd, Fordította: Vas István
