„Mert a múlt elmúlt, még akkor is, ha meghatározza a jelent.” Nem titok: noha Stephen King legtöbb művében elpusztítja a főszereplőt, a folytatás lehetőségét szinte minden szövegbe belekódolja. Az Álom doktor színre lépett A ragyogás folytatásaként.
Július elején Magyarországon is megjelent az 1947. szeptember 21-én született Stephen King legendás A ragyogásának folytatása, az Álom doktor, azaz az Álom doktor, ami a felnőtté vált Danny Torrance történetét folytatja. A léc igen-igen magasan van, és A ragyogás ráadásul nemcsak könyv formában, de a filmvásznon is kultuszt teremtett. Miközben King horrorszerzőből lassanként „csak” íróvá vált.
Nem titok: noha Stephen King legtöbb művében elpusztítja a főszereplőt, a folytatás lehetőségét szinte minden szövegbe belekódolja. Elég csak a Christine egy újsághír útján újból felbukkanó gyilkos autójára gondolnunk, illetve a Carrie legvégén egy, a már halott főhőséhez hasonló telekinetikus képességekkel rendelkező kisgyermekről szóló levélre. Folyt. köv. – ígérik ezek a motívumok. Hihetetlenül kockázatos vállalkozás egy majdnem negyven évvel ezelőtti regényhez folytatást írni, ám a szerző, saját bevallása szerint, annyi kérdést kapott A ragyogás (The Shining) gyermekfőszereplőjének, Danny Torrancenek a további sorsa felől, hogy a végén már őt magát is elkezdte izgatni a folytatás lehetősége. Ráadásul úgy érezte, hogy az utóbbi könyvei, köztük a Kennedy-gyilkosság köré épített 11/22/63 nem sikerültek elég ijesztőre, úgyhogy az Álom doktor megjelenése előtt olyan merész nyilatkozatokat is tett, hogy A ragyogás folytatása minden eddigi könyvénél ijesztőbb lesz.
A ragyogás borzalmait pedig egyáltalán nem könnyű megfejelni. Az 1977-ben íródott könyv alapműnek számít a King-kánonban, és nagyon sokan minden idők egyik legvérfagyasztóbb regényének tartják. A klasszikus történet szerint az alkoholista középiskolai tanár, az írói ambíciókat is dédelgető Jack Torrance, miután állandó italozásai és dührohamai miatt elveszti tanári állását, egy régi barátjától kap lehetőséget, hogy egy telet töltsön a Colorado hegyeiben álló, sötét múltú szállodában. Fiával, a különleges látnoki képességekkel, a ragyogással megáldott Dannyvel, valamint a feleségével Wendyvel érkezik. A szállodát néhány hét múlva teljesen elzárja a hó, Dannynek egyre több vészjósló víziója támad, Jackre pedig lassan rátelepednek a szálloda démonai, ami miatt dühöngő őrültté változik, és megpróbálja kiirtani a családját. Danny és Wendy végül megmenekülnek, mégpedig a Dannyhez hasonlóan ragyogó Dick Hallorann segítségével, aki a szálloda szakácsaként szolgált, és a család a beköltözéskor találkozott vele.
Az 1977-es megjelenéskor máris kultuszkönyvvé érett a mű, és nem is feltétlenül az egyébként mesterien felépített történet rémisztő mivolta, hanem King atmoszférateremtése miatt, illetve jórészt azért is, mert az akkoriban épp masszív alkoholizmusba és drogozásba süllyedő szerző tulajdonképpen saját keserves küzdelmeit írja le Jack Torrance történetén keresztül. A legendává válásban azonban nagyon sokat segített Stanley Kubrick filmadaptációja.
A foglyul ejtő látványvilág és az újszerű kamerakezelés miatt – lásd keretes írásunkat – egyfelől olyan vizuális pluszt volt képes adni a feszült történethez, ami a lelke legmélyéig felkavarta a mozilátogatót, másrészt pedig a színészi játék is tökéletesre sikeredett benne. Jack Nicholson talán azóta sem tudott megszabadulni az eszelős tekintetű Jack Torrance figurájától – persze nem is akart. A Mechanikus narancs és a 2001: Űrodüsszeia után akkor már világsztár-státusban lévő Kubrick szokásához híven ezúttal is jócskán eltért a könyvbe foglalt történettől. Emiatt King meg is orrolt rá, és mivel a két géniusz a forgatás során sem jött ki jól, a szerző jóval később, 1997-ben elkészítette saját Ragyogás-adaptációját tévésorozatként, ami jóval gyengébben sikerült, mint az elődje. A legújabb hírek szerint egyébként a Warner Bros A ragyogás előzményét tervezi megfilmesíteni, ebben azonban Stephen Kingnek semmiféle beleszólást nem hagynának.
Elég nagy falat az Álom doktor a legendastátusú A ragyogás után. A szerző a merészségéért annak ellenére megérdemli a tiszteletet, hogy a folytatás, noha a főhősön kívül emblematikus apróságokat is átemel elődjétől – mint például a tükörben látható Kellögem-felirat, illetve a fürdőkádban fekvő öngyilkos nő figurája -, hangulatában mégsem akarja felülmúlni A ragyogást. Az Álom doktor főszereplőjeként visszatér a már negyvenes éveiben járó Danny Torrance, aki az apjához hasonlóan éveken át harcolt az alkohollal. Kitisztulása után egy hospice-otthonban dolgozik ápolóként, ahol – az intézet macskájával együtt – nagyon hamar felismeri, melyik haldokló távozik hamarosan, és mindig ott van, hogy segítsen békében megélni utolsó perceit. A másik főszereplő egy olyan tinédzser, aki Danhez hasonlóan szintén a ragyogás képességével rendel rendelkezik – a könyvből kiderül, hogy ez nem is véletlen -, csak az övénél jóval erősebbel.
Az Igaz Kötés energiavámpír-csapat is megérzi ezt, akik látszólag ártalmatlan utazgatók, valójában olyasfajta élőholtak, mint amilyenek King vámpírregényében, a Borzalmak városában szerepelnek, csak nem vérrel, hanem a ragyogással rendelkező emberek, azaz főképp gyerekek energiáival táplálkoznak. Úgy nyerik ki a gazdatestből, ha minél brutálisabb kínzások alá vetik a szerencsétlen, elrabolt áldozatot. Abra telepatikusan kér segítséget Dannytől, és kettejük számára nincs más választás: vagy elpusztítják az Igaz Kötés tagjait, vagy ők maguk pusztulnak el.
Nem volna meglepő, hogyha a Stephen King-rajongók tekintélyes része jó adag szkepticizmussal fogadná A ragyogás folytatásának tényét, hiszen a sikerkönyvek második részét gyakorta a kényszer szüli, és nagyrészt valóban nem mérhető a végeredmény az első részhez: itt elég csak a Frank Herbert halála után készült Dűne-folytatásokra gondolnunk. Az Álom doktor azonban a néhány alapmotívumon és Danny Torrance alakján kívül annyira lazán kötődik A ragyogáshoz, amennyire csak lehet, és nem igyekszik felidézni azt. Talán a vámpíranalógia miatt, de inkább a Borzalmak városához tartozik. A ragyogás ismerete nélkül is élvezhető könyv, és egy legendagyárostól ez igenis kiváló teljesítmény.
Könyvjelző
