A Gusztáv-filmektől a Mézga Aladáron, és a Dr. Bubón át a Hófehérig, vagy a Macskafogótól a Vili a verében át Az erdő kapitányáig? Rajzfilmrendező, forgatókönyvíró és ötletadó, akinek sztorijait, párbeszédeit kívülről fújjuk. Nepp József 80 éves.
„Amikor még nem voltam stúdiótag, arról álmodoztam, hogy jobb filmeket fogok csinálni, mint Walt Disney. Miután bekerültem, jobb filmeket szerettem volna csinálni, mint Dargay Attila. Egy kis idő múlva egyszerűen csak meg szerettem volna érni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi célomat sikerült elérnem…”
Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere, a magyar animációs filmművészet kimagasló alakja 80 éves, 1934. június 23-án született Csepelen. 1957-ben szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán. Bábtervezéssel szeretett volna foglalkozni, ezért a Pannónia Filmstúdió bábfilmosztályára jelentkezett. Mivel nem vették fel, a rajzfilmeseknél kötött ki, és ott is maradt negyven éven át, egészen a nyugdíjig. 1957–1961 között háttérfestőként, 1961-től rendezőként dolgozott, és mellette tanított az Iparművészeti Főiskolán is.
Ahogy Nick Grabovsky mondja a Macskafogó első részében: „Nem hiszek a civilizációs csecsebecsékben. Különben is minden megvan, ami szükséges, és ha mégsem, hát mindenhol akadnak jóbarátok!”
Első önálló munkája, a Szenvedély szellemes, könnyed stílusú mű, amelynek hőse a kisember a maga hétköznapi botladozásaival, ő lett a későbbi Gusztáv prototípusa. Közreműködött Macskássy Gyula Peti-sorozatában, majd 1964-1968 között Dargay Attilával és Jankovics Marcellal közösen készítette minden idők egyik legsikeresebb magyar rajzfilmsorozatát, a Gusztávot. A pálcikalábú és karú, pocakos, csaknem kopasz, csúnya kis rajzemberke meghódította a közönséget, szinte „bejárta” az egész világot. Alakja fogalommá vált, a jellegzetes kisemberről, aki egyaránt rendelkezett jó és rossz tulajdonságokkal, 120 részes sorozat készült.
Nepp József az egyik alkotója a hatvanas és nyolcvanas évek között igen népszerű, a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt szórakoztató Mézga család-sorozatnak, amely terjedelmében és dialógusaiban már teljesen a megrendelő Magyar Televízió igényeihez alkalmazkodott. A családfő Mézga Géza alakjában, viselkedésében hasonlított Gusztávra, igaz Nepp Kabos Gyuláról mintázta őt. A film kiváló, szellemes szövegét Romhányi József írta, aki regényben is megörökítette Mézga Aladárnak, a család ifjú tagjának kalandjait. A Mézga család könyv alakban is megjelent 2003-ban.
Szintén fogalommá vált a gyerekek nagy kedvence, a Dr. Bubó sorozat, amelyet a művész a hetvenes évek közepén készített. Alkotásait groteszk stílus, ötletes cselekményszövés, elementáris humor jellemzi. A magyar rajzfilmkészítés mestere az animáció „mindeneseként” igen sok forgatókönyvet írt (köztük például a Macskafogóét, a Vili a verébét, Az erdő kapitányáét), de minden részterületen kollégái rendelkezésére állt.
1973-ban ebben a mindenesi minőségében lett animátora az első egész estés magyar rajzfilmnek, a János vitéznek. Szintén egész estés rajzfilm a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozása, az egész estés Hófehér (1983), mely nem elsősorban gyermekeknek szól, és amely a Macskafogó, a Szaffi és a Lúdas Matyi mellett a hazai rajzfilmtörténet egyik legendás, nemzetközi sikert aratott darabja. majd a Gréti is, amelyben egy nőstény német juhászkutya meséli el, hogyan szelídítette meg gazdáit (1986).
Tevékenységéért számos elismerésben részesült. 1967-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1974-ben érdemes művész lett, 1981-ben kiváló művész címet vehetett át, 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták sokoldalú filmművészeti munkásságát, 2006-ban A Magyar Mozgókép Mestere lett. Több filmje – így a Szenvedély és természetesen a Gusztáv-sorozat – nemzetközi díjat nyert.
