Számíthatnak-e az erdőlakók kezelőorvosukra, ha megbetegszenek, s bízhatnak-e a rendőrségben, ha valami baj van? Dr. Bubó és Ursula nővér a legkülönfélébb testi és lelki nyavalyákkal találkoznak, a Csőrmester pedig a kriminális aktivitás ezernyi formájával.
Az MTVA az 50 éve bemutatott közönségkedvenc sorozatról néhány érdekességet gyűjtött össze a Nemzeti Archívumból.
Kérem a következőt! – Dr. Bubó
A Kérem a következőt! televíziós rajzfilmsorozatot az eredeti helyett gyakran Dr. Bubó címen említik, a főhős bagolydoktor nevére utalva.
Nepp József, Ternovszky Béla és Romhányi József kultikus, valaha fő műsoridőben sugárzott sorozatának figurái látszólag állatmesékbe illenek, az epizódok mégis inkább a valós társadalom kor- és kórképét rajzolják ki, máig mosolyfakasztóan.
A kedvenc bagolydoktorunkról szóló háromévados animációsfilm-sorozatot először 1975 januárjában sugározta a Magyar Televízió. Az első két évadot Ternovszky Béla és Nepp József rendezte, a harmadik évad csak tíz évvel később készült el. Nepp azonban nemcsak a rendezésben, hanem az írásban is részt vett, ő alkotta meg például a doktor karakterét, és Romhányi Józsefet kérték fel a dialógusok írására. A híres „rímhányó” Romhányi a magyar nyelv mestereként rímekkel tűzdelte tele a Nepp által vázlatosan megírt szöveget, frappáns nyelvi játékaival egyedi stílust kölcsönözve a sorozatnak.
Minden betegség hátterében lelki eredetű probléma áll
Az MTV megrendelésére készült széria kezdeti ötlete szerint Bubó nem orvos, hanem bölcs tanító vagy pszichológus lett volna, azonban a forgatókönyvírók úgy gondolták, az orvos karaktere szórakoztatóbb helyzeteket teremthetne.
A Kérem a következőt! ikonikus figurája állítólag Nepp József kedvenc gyerekorvosára hasonlít, akit a bagoly karakterével asszociált. A Bubó név a nagy fülesbagoly latin neve, a Bubo bubo nyomán született meg, ami a bagoly doktorrá avatásán is elhangzik. A sorozatban a karakter hangját a Magyar népmesék híres narrátora, Szabó Gyula kölcsönözte.
A közkedvelt bagolydoktort azonban nemcsak a páciensek fizikai állapota foglalkoztatja, hanem meggyőződése, hogy minden betegség hátterében lelki eredetű probléma áll. Diagnózisa általában mégis alaposan mellétrafál, amit maga a doktor úr is beismer. „Ha a diagnózisod téves, téveszd össze hozzá a gyógyszereidet is!” – hangzik el egyik epizódzáró bölcs mondásában. Rendelőjét egy tölgyfa belsejében rendezi be, ahol Ursula nővér, a melegszívű barnamedve nélkülözhetetlen asszisztensnője és jobbkeze a gyógyításban.
Ursula, a nőcis mackó
A nővér nevét is játékosan választották: az Orsolya keresztnév latin megfelelője, jelentése mackó. Ursula, akit szintén Nepp álmodott meg, gyöngéd érzéseket táplál a doktor iránt, aki azonban meggyőződéses agglegény.
Nem kevésbé szellemes Sólyom csőrmester neve, aki az Erdőrségnél dolgozik, és Bubó osztálytársa volt általános iskolában. Csőrmestert munkájában semmi sem állíthatja meg, a törvény szigorú erejével csap le mindenkire, aki kicsit is gyanús.
A szereplők nem csupán állatok, hanem emberi tulajdonságokat és típusokat megjelenítő karakterek. A gyermeksorozat mögöttes mondanivalója felnőtteknek szól, hiszen társadalomkritikai kérdések is megjelennek benne, így egyszerre szórakoztat és tanít.
A magyar klasszikus nemzetközi sikereket is elért: a német és a lengyel televízióban is bemutatták, bár a szöveg utánozhatatlan magyar szójátékait nehezen tudták lefordítani.
A szövegíró Romhányi, akinek a nevéhez olyan munkák fűződnek, mint a Mézga család forgatókönyve, majdhogynem szórakozásnak élte meg a közös munkát Nepp Józseffel, és szellemes szövegei nagyban hozzájárultak a sorozat máig tartó sikeréhez.
