XIV. Lajos, a Napkirály, 72 évig ült a francia trónon, és uralkodása a mai napig az abszolút monarchia jelképének számít. De vajon mennyit tudunk róla a legendákon túl?
1715. szeptember 1-jén halt meg XIV. Lajos francia király, a korabeli Európa leghatalmasabb uralkodója, akit már kortársai is Napkirályként emlegettek. Íme tíz meglepő tény az életéből.
1. Gyerekként kétszer is menekülnie kellett Párizsból
Apja, XIII. Lajos halála után, ötévesen került a francia trónra, az országot nagykorúságáig anyja, Ausztriai Anna és Mazarin bíboros irányította kemény kézzel. Központosítási törekvéseik ellen tört ki a Fronde-lázadás, a kis Lajosnak kétszer is menekülnie kellett a fővárosból. A kis Lajos ekkoriban gyakran fázott és éhezett is, amiért sosem bocsátott meg a fővárosnak és lakóinak. Ez az élmény egész életére meghatározta viszonyát Párizshoz. A polgárháborús emlékek is közrejátszottak abban, hogy szilárd hatalmat, erős királyságot akart.
2. „Az állam én vagyok!” – vagy mégsem?
A híres mondatot a legenda szerint Mazarin halála után mondta ki, amikor magához ragadta a hatalmat. Bár történészek cáfolják, az biztos, hogy többé senkinek nem engedett beleszólást a kormányzásba. Lajos 54 éven át napi nyolc órát szentelte magát feladatainak; a legkisebb részlet sem kerülte el a figyelmét. Mindent irányítani akart az udvari etikettől a csapatmozgásokig, az útépítéstől a teológiai vitákig.
3. Cipősarokkal lett magasabb
Lajos alacsony termetű volt, ezért 26 centiméter magas sarokkal készült cipőt hordott. Ez a divat hamarosan egész Európát meghódította. Nagyságát az is növelte, hogy udvarában imádat tárgya volt, és 40 éves kora közeledtével már minden más férfi felett állónak érezhette magát.
4. A Napkirály fürdött mindenben – csak vízben nem
Életét az általa kidolgozott etikett határozta meg, amelyben ő játszotta a példaképül választott Nap szerepét, s napjának minden, még legintimebb pillanata is a nyilvánosság előtt zajlott. A tisztálkodást nem vitte túlzásba: reggelente egy nedves kendővel törölte le arcát és kezét. Inkább a pompában és a hódolatban szeretett „megmerítkezni”, mint a vízben.
5. Versailles – a soha el nem készülő álom
A fényűző palotaegyüttes már húsz éve épült, amikor a király 1682-ben ide költöztette udvarát. Lajos azonban mindig újabb ötletekkel állt elő, így halálakor még javában folytak a munkálatok. Versailles általános csodálat tárgya volt, és növelte a francia presztízst, azonban a monarchia egyre inkább elszigetelődött a néptől, és ezáltal határozottan mitikus jelleget öltött.
6. Molière volt az egyetlen, akivel együtt evett
A Napkirály minden nap egyedül ebédelt az udvar szeme láttára. Hetven év alatt egyszer tett kivételt: amikor Molière-nek is helyet adott az asztalánál. Sőt, elvállalta Molière elsőszülött fiának keresztapaságát is.
7. A hugenották elüldözése nagy hiba volt
1685-ben visszavonta a nantes-i ediktumot, ezzel százezrek kényszerültek emigrációba. Franciaország elvesztette legszorgalmasabb és legképzettebb alattvalóit, legtöbbjük tanult kézműves, iparos ember, akiknek szaktudása a francia ipari termelékenység fejlődésének záloga volt.
8. Háborúzott szinte egész életében
1667-től uralkodása végéig hadakozott: Belgium, Flandria és Lotaringia megszerzése után szinte egész Európával szembekerült – 1688-tól Angliával, Hollandiával és a Német-Római Császársággal háborúzott, az 1701-ben kitört és 1714-ig tartó spanyol örökösödési háborúban pedig már egész Európával került szembe. Győzelmei és hódításai ellenére Franciaország elvesztette elsőbbségét: az ország kimerült, és hosszú távon gyengébb lett.
9. Szeretők, titkos házasság és udvari intrikák
Felesége első unokatestvére, Ausztriai Mária Terézia volt, de számtalan udvarhölggyel volt futó viszonya, emellett állandó szeretőket is tartott, akikről Saint-Simon is írt portréiban. 1680-ban Montespan márkinőt, aki 1667-ben Mme Louise de La Vallière-t váltotta Louis szeretőjeként egy mérgezéses ügybe keverték, és bár 7 gyermeket szült a királynak, elvesztette a kegyeit és mennie kellett. Az új kegyencnővel, Madame de Maintenonnal több mint három évtizedig élt együtt, sőt felesége halála után morganatikus házasságot is kötöttek. (A morganatikus házasságban született gyermekek törvényesnek számítanak, de sem őket, sem anyjukat nem illetik meg a férj előjogai.)
10. Egyszerre volt mecénás és zsarnok
A Napkirály gazdagította Franciaország művészetét és gyarmatosítását, ugyanakkor költséges háborúival és adópréseivel a monarchia bukásának magvait is elvetette. Azt akarta, hogy Franciaország hatalmas, virágzó és nagyszerű legyen, de nem törődött túlságosan a francia nép jólétével.
