210 évvel ezelőtt, 1813. augusztus 5-én rakták le a gellérthegyi Csillagda alapkövét – a mai Citadella helyén. A Pollack Mihály tervezte, Urania (Uraniae) névre keresztelt csillagvizsgálót 1849-ben az osztrák ágyútűz súlyosan megrongálta. Az intézmény 1867-ben végleg megszűnt.
„Csillagda a Gellérthegyen!… A tudós Pasquich János, a pesti Univerzitás professzora hiába fáradozott volna megteremtésén, ha a tervnek nem nyeri meg József nádort, aki közbenjárt Ferenc királynál és 1813-ban megnyerte az engedélyt, sőt előteremtette az anyagiakat is az építkezés és berendezés céljaira. 1815 október 15-én nyílt meg ünnepélyesen a gellérthegyi „Csillagda”.” (Vasárnapi Ujság)
A Gellért-hegy tetején – a mai Citadella helyén – 1815. október 19-én ünnepélyes keretek között három európai uralkodó, I. Ferenc király, osztrák császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját, amely a XIX. század első harmadának egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb intézménye volt. Az uralkodók napóleoni háborúkat lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.
A korabeli Európa egyik legkorszerűbb csillagvizsgálóját végül két évvel később, 1815-ben avatták fel. A kutatóhely a szabadságharc alatt – Buda ostromakor – olyan súlyosan megrongálódott, hogy 1849-ben be kellett zárni.
A gellérthegyi Sánc utcában azután mintegy száz évvel később kezdte meg működését a budapesti Uránia csillagvizsgáló, amely a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat égisze alatt tevékenykedik napjainkban is. A csillagászatot népszerűsítő előadásokon, távcsöves bemutatókon kívül tudományos kutatómunkát is végeznek az intézményben.
A magyar csillagászati kutatások a XVIII. században indultak meg. Hell Miksa (1720-1792) kezdeményezésére és tervei alapján jött létre az első magyarországi csillagvizsgáló a nagyszombati egyetemen.
Az universitas 1777-ben költözött Budára, és az asztronómusok a palota csillagvizsgálójában kaptak helyet. Az obszervatórium innen költözött gellérthegyi otthonába.
A csillagda avatóünnepségén három uralkodó is megjelent: I. Ferenc magyar király, osztrák császár; III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár.
A csillagvizsgáló tudományos hírének megalapozása Pasquich János (1753-1829) matematikus, csillagász, egyetemi tanár nevéhez fűződött. A kétkupolás, korszerű műszerekkel felszerelt intézmény hosszú évekig mintául szolgált a kontinens csillagvizsgálóinak építésekor. A tudományos munka elősegítésére több tervező is részt vett, illetve egymást követte a tervezésben: Pasquich vázlatai alapján az épület tervezését Pollack Mihály végezte el.
A szabadságharc során megrongálódott és az évek során elpusztult csillagvizsgálót 1852-ben a hatalom jogilag is megszüntette, épületének maradványait – amely köré felépült a Citadella – 1867-ben végleg lebontották.
