Huszonöt éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. február 24. és március 2. között.
Magyarországi változások:
1989. február 24. – Az Elnöki Tanács határozatot hozott Magyarország csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez.
1989. február 24. – A Független Kisgazdapárt politikai bizottsága kizárta a pártból a „hosszabb ideje bomlasztó tevékenységet folytató” Bába Ivánt, Ravasz Károlyt, Jezsó Istvánt és Légrádi Tibort.
1989. február 25. – Megalakult a „Szolidaritás” Szakszervezeti Munkásszövetség, az első független magyar munkás érdekvédelmi szervezet.
1989. február 25. – Bejelentették, hogy takarékossági okok miatt Budapesten május 1-jén a megszokott felvonulás helyett nagygyűlést tartanak, de a hagyományos majálisra sor kerül.
1989. február 26. – Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyilatkozott a Tanjug hírügynökségnek. Úgy vélte, a többpártrendszer önmagában nem biztosíték arra, hogy nem fordulhatnak elő súlyos következményekkel járó hibák, de kétségtelen: megismétlődésükre kisebb a lehetőség, ha egymással versengő pártok vannak a politikai színtéren.
1989. február 27. – A Duna-mozgalmak képviselői petíciót adtak át Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének, amelyben több mint 124 ezer aláíró követelte a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatainak leállítását és a kérdésben népszavazás megtartását. Március 1-jén az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága háromórás vita után úgy foglalt állást: nincs szükség arra, hogy a parlament március folyamán napirendjére tűzze a vízlépcső témáját.
1989. február 28. – Munkás és értelmiségi fiatalok egy csoportja újjáalakította a Magyarországi Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalmat.
1989. február 28. – Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság ügyvezető titkára közölte: a szervezet nem kíván párttá alakulni, mert ugyanazon az ideológiai alapon áll, mint az MSZMP.
1989. február 28. – 21 független szervezet és csoport képviselői nyilatkozatban szögezték le: élni kívánnak „törvény adta jogukkal”, és továbbra is az a szándékuk, hogy március 15-én jelképesen lefoglalják a Magyar Televíziót.
1989. február 28. – Horn Gyula, a Külügyminisztérium államtitkára az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén hivatalosan tiltakozott a romániai magyar nemzeti kisebbséggel való bánásmód miatt; a román nagykövet válaszában burkoltan irredentizmussal vádolta meg Magyarországot.
1989. március 1. – Négy új határátkelőhely megnyitásával megindult a magyar-szovjet kishatármenti személyforgalom.
1989. március 1. – Országos tagtoborzó nagygyűlést tartott Budapesten a szerveződő Magyarországi Szociáldemokrata Párt.
1989. március 1. – Elhagyta a börtönt, illetve a fogházat az a 70 fiatalember, akik a katonai szolgálat – lelkiismereti, illetve vallási okokból történt – megtagadása miatt töltötték büntetésüket.
1989. március 2. – Az Új Márciusi Front és a KISZ képviselői a monolitikus, egypártrendszerű berendezkedésből a többpártrendszerű, parlamentáris demokráciába vezető átmenetről folytattak eszmecserét.
1989. március 2. – Tiltakozó nagygyűlés volt Budapesten Václav Havel cseh drámaíró és társai bebörtönzése ellen.
1989. március 2. – Habsburg Ottó, az Európai Parlament tagja, volt magyar koronaherceg Magyarországra látogatott.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. február 23. BULGÁRIA: Közzétették az 1988-as népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, amely szerint a fejlődés üteme továbbra is magas és szilárd.
1989. február 24. LENGYELORSZÁG: A nemzeti kerekasztal-tanácskozáson az ellenzék és a kormány képviselői megállapodtak az új szakszervezeti törvény tervezetében.
1989. február 24. SZOVJETUNIÓ: Az észt tagköztársaságban először ünnepelték február 24-ét az észt függetlenség napjaként.
1989. február 24. LENGYELORSZÁG: Krakkó belvárosában vízágyúkkal, gumibotokkal és könnyfakasztó gránátokkal oszlatta szét a rohamrendőrség azt a több ezer fős, zömmel diákokból álló tömeget, amely a rendőri erőszak ellen rendezett tiltakozó felvonulást. A megmozdulás során 39 rendőr megsebesült, 17 rendőrautót megrongáltak. 24 tüntetőt őrizetbe vettek.
1989. február 25. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák kommunista ifjúsági szövetség vezetése úgy döntött, párbeszédet kezd a fiatalság legszélesebb rétegeivel.
1989. február 26. SZOVJETUNIÓ: Ungváron megtartotta alakuló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
1989. február 27. NDK: A központi pártlap, a Neues Deutschland olvasói levelekre válaszolva hitet tett az NDK-ban létező szocializmuskép mellett, elutasítva egyes szocialista országok „gazdasági téveszméit”.
1989. február 27. SZOVJETUNIÓ: A Kommunyiszt című elméleti és politikai folyóiratban egy cikk mérsékelt „funkcionális” munkanélküliséget javasolt az infláció és a hiánygazdálkodás ellenszereként.
1989. február 28. CSEHSZLOVÁKIA: A Rudé Právo című központi pártlap bírálta a Szovjetszkaja Rosszija című szovjet napilapban megjelent, az 1968-as csehszlovákiai bevonulást újraértékelő cikket, mert az „nem a hivatalos szovjet álláspontot tükrözi”.
1989. február 28. JUGOSZLÁVIA: A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetése úgy foglalt állást: módosítani kell a szerb köztársasági alkotmányt, hogy Szerbia Koszovóban érvényesíthesse köztársasági funkcióit. Március 1-jén kijárási és gyülekezési tilalmat rendeltek el Koszovóban.
1989. február 28. LENGYELORSZÁG: Wojciech Jaruzelski államfő kilátásba helyezte: ha az ellenzék megkísérli a helyzet destabilizálását, bevethetik a hadsereget, mert nem engedik meg a szocializmus felszámolását.
1989. március 1. ROMÁNIA: Befejeződött a fizetések és nyugdíjak 1988 augusztusában kezdődött emelése, melynek során az átlagbér mintegy öt százalékkal nőtt.
1989. március 2. ALBÁNIA: A tiranai külügyminisztérium visszautasította a belgrádi parlament előző napi rendkívüli ülésén elhangzott kijelentéseket, amelyek szerint Albánia segítséget nyújtott a koszovói albánoknak a februári általános sztrájk megszervezésébe.
