70 éve, 1945. március 30-án fejeződött be a második világháború leghosszabb magyarországi ütközete, a balatoni csata.
Magyarországon 1944 decemberétől 1945. március 30-ig hatalmas, még a második világháború viszonylatában is jelentős hadműveleti eseményekre került sor a Balaton térségében. Ebben az időszakban három szovjet és két német hadművelet is lezajlott, a Mezőföld, a Sárrét, a Bakony, a Balaton-felvidék és a Marcal-medence körzetében bonyolult, sokszor az áttekinthetetlenségig összetett hadiesemények (páncélostámadások, ellencsapások, a legkülönbözőbb irányokba hullámzó harcok) zajlottak.
Az utolsó nagy német ellentámadás, a Tavaszi ébredés (Frühlingserwachen) hadművelet március 6-án indult a Balatontól délre, célja a hadászati jelentőségű zalai olajmezők védelmezése, a 2. és 3. ukrán frontok dunántúli hídfőinek teljes felszámolása volt. A támadó csapatok a Joseph Dietrich vezérezredes vezette 6. SS páncélos hadseregből, Hermann Balck páncélos tábornok hadseregcsoportjából (3. páncélos és 4. SS páncélos hadtest), valamint az annak alárendelt 3. magyar hadseregből (1. huszárhadosztály, 2. páncéloshadosztály, 23. gyaloghadosztály) álltak. A németek mintegy 430 ezer katonával és 900 harckocsival indították a támadást, velük szemben a szovjetek 460 ezer katonával és 400 harckocsival rendelkeztek.
A német és magyar erők előbb a Dráván átkelve indítottak támadást, majd a Balaton és a Velencei-tó térségében támadtak, és áttörték a szovjet arcvonalat. Március 9-re némi területnyereséget értek el, 15-ig kijutottak a Sárvíz folyóig, elfoglalva a Velencei-tó keleti partját. Ennél tovább azonban nem jutottak: a kemény ellenállás és a rossz terepviszonyok miatt meg kellett állniuk, miközben elvesztették páncélosaik kétharmadát. Az offenzíva kifulladt, a németek Magyarországon végleg elveszítették a hadászati kezdeményezést.
A szovjet erők – a közben megérkezett erősítéssel együtt – március 16-17-én a Velencei-tótól északra elsöprő erővel megindították a Bécsi hadműveletet. Támadásuk Várpalota, Veszprém és Győr irányában fejlődött ki, március 31-én már Sopront is elfoglalták, és április elejére az utolsó magyarországi helységből is kiverték a német csapatokat.
