„Sok ember azért nem lesz soha sikeres, mert amikor a lehetőség kopogtat az ajtajukon, ők éppen a hátsó kertben négylevelű lóherét keresnek” – mondta a 75 éve elhunyt Walter Chrysler. Ám ő nem esett ebbe a hibába, és kitartó munkával Amerika egyik leggazdagabb embere lett.
Walter Percy Chrysler amerikai autógyáros 75 éve, 1940. augusztus 18-án halt meg. 1875-ben született Kansas államban. Apja vasúti mérnök volt, így nem csoda, hogy már kiskorától mozdonymodellekkel játszott, és motorokat bütykölt. Először egy szatócsüzletben volt kifutófiú, majd a Union Pacific vasúttársaságnál gyakornokoskodott, idővel kitanulta a gépész szakmát. A nyughatatlan természetű, kreatív fiatalember nem sokáig bírta egy helyben, beutazta az egész nyugatot, közben folyamatosan képezte magát. A szakmai ranglétrán egyre feljebb került, 1910-ben az American Locomotive Company (ALCO) munkavezetője lett.
„Sok ember azért nem lesz soha sikeres, mert amikor a lehetőség kopogtat az ajtajukon, ők éppen a hátsó kertben négylevelű lóherét keresnek” – mondta Walter Chrysler. Ám ő nem esett ebbe a hibába, minden lehetőséget kihasznált, és kitartó munkával Amerika egyik leggazdagabb embere lett.
1912-ben az éppen pénzügyi nehézségekkel küszködő General Motors (GM) új vezetése átcsábította a rendkívül hatékonyan dolgozó Chryslert, aki igent mondott, bár fizetése az addigi felére, évi 6 ezer dollárra csökkent. Ekkorra már a kocsik szerelmese volt, első autóját 1908-ban vette, és azonnal szét is szerelte, hogy lássa, hogyan működik.
A Buick Motor Company – a GM első autóipari részlegének – gyártásirányítójaként gazdaságossá tette az addig kisipari módszerekkel folyó gyártást. Munkába állásakor az üzemben még csak 45 autó készült naponta, nyolc évvel később már 600. Amikor 1916-ban a GM vezetése megváltozott, felajánlotta lemondását, ezért hihetetlen ajánlattal tartották meg. Kinevezték a Buick elnökének, havi 10 ezer dollár fizetéssel, egyszeri félmillió dollár bónusszal. Chrysler vitái állandósultak a központtal, ezért 1919-ben végleg leköszönt tisztségéről. Amikor kifizették, 10 millió dollárt kapott részvényeiért, és Amerika egyik leggazdagabb embereként távozott.
1921-ben évi egymillió dollárért talpra állította a csőd szélére került Willys-Overland autógyárat is. Ezután a gyengélkedő Maxwell Motor Company vezetője lett, az adósságokkal küszködő vállalat hamarosan nyereséget termelt. A Maxwellt 1925-ben felvásárolta, és a cég felvette a Chrysler Corporation nevet, majd a Chrysler, Plymouth, DeSoto és Dodge márkákkal hódított a piacon. Ő finanszírozta a 319 méter magas Chrysler Torony építését New Yorkban, 1929-ben a Time magazin az év emberének választotta. 1936-ban cégének irányítását nagyrészt másokra bízta, és Long Island-i birtokára vonult vissza, itt is halt meg 1940. augusztus 18-án.
A tulajdonos halála után a cég számtalan változáson ment át, a múlt század nyolcvanas éveiben a legendás menedzser, Lee Iacocca állította ismét talpra. A Chrysler 1998-ban összeolvadt a német Daimler-Benz AG-val, de az így létrejött közös cég nem bizonyult sikeresnek, ezért a Chryslert a Cerberus Capital Management magánbefektető társaságnak adták el. Mivel azonban az új tulajdonos elhanyagolta a fejlesztési beruházásokat, a Chrysler 2008 végére kifutott a pénzből, csődeljárás alá került, amiből 10 milliárd dolláros állami támogatással kecmergett ki 2009 júniusában, de már az olasz Fiat vezére, Sergio Marchionne irányítása alatt.
A Chrysler 2014-ben a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) vezetésével nevét FCA US LLC-re változtatta. Ezzel a cég végleg búcsút mondott alapítója, Walter P. Chrysler nevének, amelyet 1925 óta viselt.
