A szépségéről ismert, nyúlánk, mai kifejezéssel élve sportos alkatú, lázadozó természetű Sisi élete második felét gyászban töltötte. A Mater dolorosa, avagy a gyászoló Erzsébet császárné címmel a gyászoló Sisit bemutató kiállítás nyílik a bécsi Hofburgban.
Wittelsbach Erzsébet, becenevén Sisi bajor hercegnőt regényes élete, Ferenc Józseffel kötött szerelmi házassága, a magyarok védasszonyának szerepe miatt máig élénk érdeklődés övez.
Ferenc József és Erzsébet – eredeti nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach – 1854. április 24-én este hét órakor Bécsben házasodott össze. A szépségéről ismert, nyúlánk, mai kifejezéssel élve sportos alkatú, lázadozó természetű Sisi – aki kezdeti műveltségi hiányosságai ellenére a német, angol, francia, cseh mellé magyarul is megtanult – liberális nézeteivel sehogy sem illett a konzervatív, maradi császári udvarba és képtelen volt elfogadni annak merev viselkedési szabályait.
A császárral kötött házassága néhány év alatt megromlott, részben anyósa és az udvar befolyása, részben eltérő életfelfogásuk és egyéniségük miatt. Sisin, aki gondjai elől már házassága első éveiben is magányba és betegeskedésbe menekült, 1858-ban rejtélyes kór vett erőt. Orvosai tanácsára elhagyta az udvart, és több hónapot töltött Madeirán és Korfun, ahol megismerkedett egy magyar testvérpárral: tőlük kezdett el magyarul tanulni.
Erzsébet 1863-tól tanult már tudatosan magyarul, 1864-ben lett társalkodónője, bizalmasa Ferenczy Ida, aki a kapcsolattartó szerepét is betöltötte a Deák Ferenccel és Andrássy Gyulával folytatott találkozások megszervezésénél.
1867 februárjában jött létre a dualista állam, Ausztria-Magyarország, két fővárossal, két országgyűléssel és két kormánnyal. 1867. február 17-én Andrássy Gyulát kinevezték Magyarország miniszterelnökévé. Az 1867-es kiegyezést és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulását követően Erzsébet férjével együtt Budára utazott, ahol 1867. június 8-án magyar királyi párrá koronázták őket. Az asszonynak Gödöllő mellett a budai Vár szolgált otthonául. A kiegyezés után tíz hónappal Erzsébet itt adott életet negyedik gyermekének, Mária Valériának, akit emiatt magyar gyermeknek is neveztek.
Az 1860-as években alakult ki Erzsébet szépségének kultusza. Az 1870-es években sportteljesítményével vált híressé: a világ legjobb női lovasaként tartották számon. A politikától a magyar koronázást követően egyre inkább visszavonult, és császárnéi kötelességeiről tudomást nem véve szinte csak az önmegvalósításnak élt, ideje nagy részét az utazás, a lovaglás és kedvenc gyermekének, Mária Valériának nevelése kötötte le.
A Mater dolorosa, avagy a gyászoló Erzsébet császárné
A gyászoló Sisit és a 19. századi gyászolási szokásokat bemutató időszaki kiállítás nyílik a bécsi Hofburgban pénteken. A tárlat a kor hagyományait kívánja bemutatni Erzsébet, azaz becenevén Sisi osztrák császárné és magyar királyné alakján és viseletein keresztül.
A kiállítás kurátora szerint elsősorban azt akarták szemléltetni, hogy az akkori emberek hogyan fejezték ki a külvilág felé szomorúságukat. Míg ma ennek nincsenek szabályai, a 19. században szigorú elírások szerint gyászoltak az emberek. Elsősorban mindent színt mellőzve, csak feketében jártak. A tragédia után közvetlen a fényes anyagokról is lemondtak, a gyász további szakaszaiban gyapjút és fekete selymet hordtak.
Minél egyszerűbb volt a ruházat, annál inkább domináltak az ékszerek, azonban az arany és a drágakövek helyett fekete fából, fekete kristályból vagy fekete üveggyöngyökből készült díszeket hordtak.
Sisinek is számos gyászviselete volt, azonban ő egyéb alkalmakkor is szívesen hordott fekete ruhákat és kiegészítőket. Ezt a tárlaton látható 23 kiállítási tárgy is bizonyítja. A bemutatott darabok közül néhány magángyűjtőtől való, ezek nagyközönség előtt még soha nem voltak megtekinthetők.
A tárlat ismertetőjéből kiderül, hogy Sisi mindig sokat foglalkozott a halállal és számos családtagja mellett volt ott az utolsó órákban. A királynő sokszor megpróbálta az eltávozottakkal felvenni a kapcsolatot, azonban az udvarban gyakran kinevették őt ezért.
Kétszer is el kellett búcsúztatnia gyermekeit, hiszen Zsófia lánya kétévesen halt meg tífuszban édesanyja karjai között, Rudolf fia pedig később öngyilkos lett. Lánya halála után Sisi távolságtartó lett, vélhetően önvédelemből, és a ránehezedő nyomás miatt a továbbiakban szinte „lemondott” gyermekeiről.
A Mater dolorosa, avagy a gyászoló Erzsébet császárné című kiállítás május 22-ig látható Bécsben. A hónap minden második péntekén a kurátor Olivia Lichtscheidl tart tárlatvezetést.
