Rajongtak érte, ünnepelték, mégis megőrizte titokzatosságát. Bajor Gizi, a Nemzeti Színház legendás művésze nemcsak kivételes tehetségével, hanem emberségével és sorsának drámai fordulataival is beírta magát a magyar színháztörténetbe.
„Bajor Gizi szerette az életet, az apró örömök szerelmese volt és talán ezért volt nagy művész és voltaképpen boldog ember. Nem azon siránkozott, hogy esik az eső, hanem annak örült, hogy hogy esik az eső és tiszta lesz az utca. Nem azon mérgelődött, hogy negyvenfokos meleg van, ami kibírhatatlan, hanem annak örült, hogy a nap sugara kárpótolja őt és az embereket a tél hidegéért.” (Gobbi Hilda)
Egy-egy korszak kiemelkedő színművésze mindig több egyszerű előadónál: személyében sűrűsödik össze a kor ízlése, vágyvilága, eszménye és feszültsége. Olyan, mint egy érzékeny középpont, amelybe a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkező figyelem, elvárás és indulat összpontosul. Bajor Gizi, a 20. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja is efféle gyújtópont volt – egyszerre övezte rajongás és irigység, lelkesedés és kíváncsiság.
Élete és művészete ma is közel áll a magyar közönséghez, az idősebb nemzedékek számára pedig személyes emlékekkel átszőtt élményt jelent. Bajor kivételes adottságú, erős egyéniség volt: a színész eszményi megtestesítője. A hétköznapokban is tudatosan formálta önmagát, a színpadon pedig olyan hiteles életet teremtett, amely túlmutatott a szerepen.
Gábor Andor: Palika – Bajor Gizi (1893-1981) színésznő, a múlt század első felének egyik legnagyobb magyar színészegyénisége, 1915 (Fotó: Wikimedia)
Bajor Gizi nemcsak szerepeket formált meg – korszakot teremtett a magyar színpadon.
10 érdekesség a 75 éve meghalt Bajor Giziről
1. Neki a Bayor név tetszett
1893. május 19-én Beyer Gizella néven látta meg a napvilágot. A művésznevet már a Színiakadémián választotta: a Bayerből lett Bayor, majd Bajor – bár ő maga sokáig a Bayor alakhoz ragaszkodott.
2. Kávéházi gyerekkor
Családja egy ideig kávéházat üzemeltetett, így Gizi zajos, nyüzsgő közegben nőtt fel. Már kislányként szavalt, énekelt, „szerepelt” – mintha a sorsa eleve a színpad felé terelte volna.
3. A Nemzeti Színház hűséges csillaga
1914-es diplomája után azonnal szerződtette a Nemzeti Színház, amelyhez egész életében hű maradt. Csupán egyetlen évadra igazolt át máshová.
Bajor Gizi – Csathó Kálmán Az új rokon c. vígjátékában, 1922 (Fotó: OSZK)
4. Szerepben fiatalodott és öregedett
Harsányi Zsolt darabjában 27 évesből 87 éves asszonnyá változott egy estén belül – nem sminkkel, hanem gesztusokkal és gondolkodásmóddal. A közönség a szemük előtt látta megszületni és megöregedni a figurát.
5. A néma levente diadala
Heltai Jenő verses vígjátékában, A néma leventében nyújtott alakítása legendássá vált. Egy korabeli rajongó állítólag így kiáltott fel: „Ezért az asszonyért én is hallgatnék három évig!”
6. A film nem tudta visszaadni varázsát
Bár több filmben is szerepelt – Párizsban is forgatott –, igazi közege a színpad maradt. A kamera nem tudta visszaadni különleges mimikáját és elementáris jelenlétét.
7. Elsőként kapott Kossuth-díjat színésznőként
1948-ban ő lett az első magyar színésznő, akit Kossuth-díjjal tüntettek ki. Már 1928-tól a Nemzeti örökös tagja volt.
Bajor Gizi (1893-1951) színművész,1947 (Fotó: OSZMI)
8. Hősiesség a kulisszák mögött
A második világháború alatt zsidó származású férjét és más üldözötteket is bújtatott. 1944-ben egyetlen alkalommal sem lépett színpadra.
9. A színészekért is dolgozott
A háború után Gobbi Hildával együtt színészotthon létrehozásán fáradozott, hogy idős pályatársai méltó körülmények között élhessenek.
10. Tragikus vég és élő emlékezet
1951-ben férje téves képzetei miatt halálos morfiuminjekció áldozata lett, majd az orvos magával is végzett. A Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták fel, temetése országos gyász volt. Budai villájában ma a Bajor Gizi Színészmúzeum működik, emléket állítva a magyar színjátszás nagyasszonyának.
